Államvizsga közben omlott össze a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem számítógépes rendszere

Lehetséges, hogy újra kell írniuk a hallgatóknak az államvizsgát?

Több száz általános orvostanhallgató államvizsgázott a Semmelweis Egyetemen, amikor is összeomlott az intézmény informatikai rendszere– derült ki Hadházy Ákos Facebook-posztjából.

Az esetet az egyik hallgató édesanyja osztotta meg, aki arról számolt be, hogy a budapesti államvizsga során egy szerverhiba miatt leállt az egyetem rendszere és több hallgató válaszainak egy része elveszett.

"Abban a teremben például, ahol a lányom írta mindenkinek elveszett a válaszainak legalább az egyharmada"

- írta a felháborodott anyuka.

A hibát egyelőre nem sikerült megoldani, és azt sem lehet tudni, hogy vissza tudják-e hozni az elveszett válaszokat. Az oldal a bejegyzés írása idején is szerverhibát jelzett, így a vizsgázók továbbra sem látják az eredményeiket, és attól félnek, ha nem oldódik meg a probléma, akkor újra kell írniuk az államvizsgát.

Az egyetem tájékoztatása szerint, ha az esetet követő napon 12 óráig nem áll helyre a rendszer és nem jelennek meg az eredmények, akkor fellebbezhetnek.

Frissítés 05.30.

Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem is megkereste a szerkesztőséget, amelyből kiderült, hogy a probléma a Debreceni Egyetemet is érintette. Az esettel kapcsolatban azt írták, hogy a 2024. május 28-án lezajlott, általános orvostudományi karokat érintő írásbeli záróvizsgán informatikai probléma lépett fel azon orvosképző egyetemeken (Semmelweis és Debreceni Egyetem) ahol online vizsgát tartottak. A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le. A vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért felelős, az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.