Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az intézmény új, saját fizetési rendszert vezet be.
Átlagosan 37 százalékos béremelésre számíthatnak a katolikus egyetem oktató és kutató munkát végző munkatársai – derüt ki az egyetem közleményéből.
A tájékoztató szerint 2025. január 1-jétől 5 százalékos alapbéremelést eszközöl az intézmény, 2025. szeptember 1-jétől pedig új bértáblát fognak alkalmazni.
Az alapbérek korrekciója mellett az oktatói kar fizetésének javítására is ígéretet tettek, amihez egy új, csak a Pázmányon hatályos fizetési rendszert vezetnek be.
„A besorolási rendszer felépítése megmarad, de az egyes munkakörök és fizetési kategóriák egymáshoz viszonyításánál már nem alkalmazzuk az állami egyetemek százalékos arányait.”
- olvasható az egyetem oldalán, ahol azt is kiemelték, hogy a fizetésemelésben minden oktató, kutató munkakörben dolgozó részesülni fog.
2025. március 1-jétől az ELTE-n dolgozó oktatók bérét is megemelték, miután az intézmény több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben megfogalmazták a bérezésekről szóló követeléseiket.
Így 2025 márciusától
bérminimum érvényes az ELTE valamennyi karán.
Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók fizetése továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusokétól, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.