Az intézmény új, saját fizetési rendszert vezet be.
Átlagosan 37 százalékos béremelésre számíthatnak a katolikus egyetem oktató és kutató munkát végző munkatársai – derüt ki az egyetem közleményéből.
A tájékoztató szerint 2025. január 1-jétől 5 százalékos alapbéremelést eszközöl az intézmény, 2025. szeptember 1-jétől pedig új bértáblát fognak alkalmazni.
Az alapbérek korrekciója mellett az oktatói kar fizetésének javítására is ígéretet tettek, amihez egy új, csak a Pázmányon hatályos fizetési rendszert vezetnek be.
„A besorolási rendszer felépítése megmarad, de az egyes munkakörök és fizetési kategóriák egymáshoz viszonyításánál már nem alkalmazzuk az állami egyetemek százalékos arányait.”
- olvasható az egyetem oldalán, ahol azt is kiemelték, hogy a fizetésemelésben minden oktató, kutató munkakörben dolgozó részesülni fog.
2025. március 1-jétől az ELTE-n dolgozó oktatók bérét is megemelték, miután az intézmény több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben megfogalmazták a bérezésekről szóló követeléseiket.
Így 2025 márciusától
bérminimum érvényes az ELTE valamennyi karán.
Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók fizetése továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusokétól, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
