Konkrét összeget ugyan nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban idecsábított külföldi egyetemi hallgatókra.
Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. A program arra hivatott, hogy megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését hazánkhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – fejtette ki anno a Tempus Közalapítvány, ami a program lebonyolítója is egyben.
A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a magyar egyetemeken tanuló diákok négy százaléka van itt az ösztöndíjprogram keretein belül, szóval minden 25. tanuló olyan külföldi, akinek a lakhatását, az ösztöndíját és a tanulmányait is az állam finanszírozza.
Az ugyan nem világos, hogy pontosan mennyit is költ az állam rájuk. A Népszava megkereste a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.
A G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A főleg kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján számolta ki a Népszava, a program 10 éves létezése alatt felgyülemlő több tízmilliárdos költését.
Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint kétséges, hogy ez a befektetett pénz hosszabb távon anyagi haszonra váltható-e. Úgy fogalmazott, hogy a külügyminisztérium által felajánlott ösztöndíjas helyeknek inkább gesztusértéke van a kedvezményezett országok felé. „Kétségtelen, hogy akik bárhol a világban fiatalon eltöltenek huzamosabb időt, és megismerkednek az adott országgal, érzelmileg egész életükre oda kötődhetnek. Mindenképpen jó, ha bárhonnan a világból idejönnek fiatalok tanulni és megismerik, megszeretik Magyarországot. De a jelenlegi kormány a legértékesebb ilyen programot, a CEU-t elüldözte az országból” – fogalmazta meg a hírportálnak.
