A hallgatók tandíja mellett a Stipendium Hungaricum program a lakhatást és az ösztöndíjat is finanszírozza.
Konkrét összeget ugyan nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban idecsábított külföldi egyetemi hallgatókra.
Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. A program arra hivatott, hogy megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését hazánkhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – fejtette ki anno a Tempus Közalapítvány, ami a program lebonyolítója is egyben.
A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a magyar egyetemeken tanuló diákok négy százaléka van itt az ösztöndíjprogram keretein belül, szóval minden 25. tanuló olyan külföldi, akinek a lakhatását, az ösztöndíját és a tanulmányait is az állam finanszírozza.
Az ugyan nem világos, hogy pontosan mennyit is költ az állam rájuk. A Népszava megkereste a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.
A G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A főleg kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján számolta ki a Népszava, a program 10 éves létezése alatt felgyülemlő több tízmilliárdos költését.
Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint kétséges, hogy ez a befektetett pénz hosszabb távon anyagi haszonra váltható-e. Úgy fogalmazott, hogy a külügyminisztérium által felajánlott ösztöndíjas helyeknek inkább gesztusértéke van a kedvezményezett országok felé. „Kétségtelen, hogy akik bárhol a világban fiatalon eltöltenek huzamosabb időt, és megismerkednek az adott országgal, érzelmileg egész életükre oda kötődhetnek. Mindenképpen jó, ha bárhonnan a világból idejönnek fiatalok tanulni és megismerik, megszeretik Magyarországot. De a jelenlegi kormány a legértékesebb ilyen programot, a CEU-t elüldözte az országból” – fogalmazta meg a hírportálnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
