Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A hallgatók tandíja mellett a Stipendium Hungaricum program a lakhatást és az ösztöndíjat is finanszírozza.
Konkrét összeget ugyan nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban idecsábított külföldi egyetemi hallgatókra.
Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. A program arra hivatott, hogy megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését hazánkhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – fejtette ki anno a Tempus Közalapítvány, ami a program lebonyolítója is egyben.
A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a magyar egyetemeken tanuló diákok négy százaléka van itt az ösztöndíjprogram keretein belül, szóval minden 25. tanuló olyan külföldi, akinek a lakhatását, az ösztöndíját és a tanulmányait is az állam finanszírozza.
Az ugyan nem világos, hogy pontosan mennyit is költ az állam rájuk. A Népszava megkereste a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.
A G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A főleg kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján számolta ki a Népszava, a program 10 éves létezése alatt felgyülemlő több tízmilliárdos költését.
Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint kétséges, hogy ez a befektetett pénz hosszabb távon anyagi haszonra váltható-e. Úgy fogalmazott, hogy a külügyminisztérium által felajánlott ösztöndíjas helyeknek inkább gesztusértéke van a kedvezményezett országok felé. „Kétségtelen, hogy akik bárhol a világban fiatalon eltöltenek huzamosabb időt, és megismerkednek az adott országgal, érzelmileg egész életükre oda kötődhetnek. Mindenképpen jó, ha bárhonnan a világból idejönnek fiatalok tanulni és megismerik, megszeretik Magyarországot. De a jelenlegi kormány a legértékesebb ilyen programot, a CEU-t elüldözte az országból” – fogalmazta meg a hírportálnak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.