Óriásit lépett előre az Óbudai Egyetem a THE-rangsorban, ez lehet az egyik oka

Idén már 4 hazai felsőoktatási intézmény is szerepel a legjobb 1000-ben a Times Higher Education (THE) friss rangsorában. A listában több, mint 400 helyet javított az Óbudai Egyetem, amiben lehet, hogy a "tudományipar" papírgyárai is besegítettek.

Október 9-én tette közzé a THE a 2025-ös egyetemi egyetemi listáját, amelyben 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján.

A lista összeállításánál figyelembe vették többek között:

  • a kutatási környezetet
  • az idézett publikációk és kutatások számát,
  • az oktatók és a hallgatók teljesítményét is.

Ez alapján a világ legjobb egyeteme idén is, mint ahogyan az előző nyolcban, az Oxford lett. Az MIT megelőzte a tavalyi második helyezett Stanfordot, amely egyébként a hatodik helyre csúszott vissza. A Harvard pedig legjobb amerikai egyetemként továbbra is stabilan tartja a harmadik helyet.

A top10-es lista a THE 2025-ös rangsora szerint a következő:

  1. University of Oxford
  2. Massachusetts Institute of Technology
  3. Harvard University
  4. Princeton University
  5. University of Cambridge
  6. Stanford University
  7. California Institute of Technology
  8. University of California, Berkeley
  9. Imperial College London
  10. Yale University

Azt érdemes megjegyezni, hogy egy hajszállal, de lecsúszott a top10-es listáról a Tsinghua University (12. hely) és a Peking University (13. hely), ami arra utal, hogy folyamatosan növekszik Kína globális kutatási befolyása.

A Semmelweis Egyetem a top300-ban

A legjobb 200 egyetemhez a 2025-ös rangsorban három új ország: Brazília, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott. Ehhez képest a top 300-ban továbbra is csak egy magyar intézmény, a Semmelweis Egyetem (SE)  került be, és továbbra is a  251-300. helyen áll.

A SE a THE listáján tavalyhoz képest jobban szerepelt a kutatások minősége (itt a kutatások idézettségét nézték) indikátorcsoportban, hiszen 71 helyet lépett előre, de tovább erősödött az intézmény a kutatási környezet szempontjából is. Ezen kívül a Semmelweis több pontot kapott a kutatási produktivitásra és a kutatási bevételekre is.

A múlt évihez képest legnagyobb javulást az iparral (innováció, tudástranszfer) kapcsolatos eredmények terén érte el az egyetem, ugyanakkor ez az indikátorcsoport a többinél kisebb súllyal esik latba a végeredmény kialakulásában.

- olvasható az egyetem szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.

Óbudai Egyetem lett a második legjobb magyar egyetem

Nagy meglepetésre a második legjobb hazai felsőoktatási intézmény az Óbudai Egyetem lett, amely tavaly még az első 1000-be sem fért be, most pedig kategóriákat előre ugorva a 601-800. helyen végzett.

Prof. Dr. Kovács Levente rektor szerint a jelentős, több mint 400 hellyel való előrelépés annak is köszönhető, hogy sok egyéb mellett nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásfejlesztésre, ezért tudtak idén kitűnni a kutatási környezet színvonalemelkedésében.

Azonban itt érdemes megjegyezni, hogy Telex információi szerint az Óbudai Egyetem két munkatársa is belekeveredett a nemzetközi Elsevier-botrányba, és úgy kerültek fel több tanulmány társszerzői közé, hogy igazából a többségüknél semmilyen közreműködésük sem volt. A tudományipar papírgyáraiban ugyanis pénzért például be lehet kerülni egyes tanulmányok szerzői listájára.

A kutatások száma és idézettsége azért is fontos, mert Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy az indikátorok egyik nagy csoportja az egyetemi rangsoroknál a tudományos teljesítményt vizsgálja. A tudományiparban patikamérlegen nézik, hogy mennyi és milyen jellegű publikációk köthetőek az egyetem oktatói karához.

Máté-effektus a tudományban
A rangsoroknál az egyetem presztízse is fontos, mert kihat a tudományos teljesítményre is. A legjobb egyetemek bevonzzák a legtehetségesebb kutatókat, tanárokat. Ez hasonló a tudományszociológiában leírt Máté-effektus jelenséghez, ami arra a bibliai példázatra utal, hogy akinek sok van, annak még több adatik, akinek nincs, attól még az a kevés is elvétetik.

 

Visszacsúszott a Debreceni Egyetem

Az előző THE-rangsorban a Debreceni Egyetem még a második legjobb magyar intézmény volt a 601-800. helyével, most azonban egy kategóriát visszacsúszott, így a 801-1000. helyen szerepel. Az indikátorok közül az előző évhez képest a kutatási környezetre kapott az intézmény kevesebb pontot. Megtartotta viszont helyezését az ELTE, továbbra is a 801-1000. helyet szerezte meg.

A THE top 1000-es listájára más hazai egyetem nem került be, pedig a Szegedi Tudományegyetemet és a BME-t a Nobel-díjasok miatt legalább egy kategóriával előrébb vártuk.

A magyar egyetemek ehhez képest az orosz rangsorban szó szerint hasítanak, a témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.