Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Október 9-én tette közzé a THE a 2025-ös egyetemi egyetemi listáját, amelyben 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján.
A lista összeállításánál figyelembe vették többek között:
- a kutatási környezetet
- az idézett publikációk és kutatások számát,
- az oktatók és a hallgatók teljesítményét is.
Ez alapján a világ legjobb egyeteme idén is, mint ahogyan az előző nyolcban, az Oxford lett. Az MIT megelőzte a tavalyi második helyezett Stanfordot, amely egyébként a hatodik helyre csúszott vissza. A Harvard pedig legjobb amerikai egyetemként továbbra is stabilan tartja a harmadik helyet.
A top10-es lista a THE 2025-ös rangsora szerint a következő:
- University of Oxford
- Massachusetts Institute of Technology
- Harvard University
- Princeton University
- University of Cambridge
- Stanford University
- California Institute of Technology
- University of California, Berkeley
- Imperial College London
- Yale University
Azt érdemes megjegyezni, hogy egy hajszállal, de lecsúszott a top10-es listáról a Tsinghua University (12. hely) és a Peking University (13. hely), ami arra utal, hogy folyamatosan növekszik Kína globális kutatási befolyása.
A Semmelweis Egyetem a top300-ban
A legjobb 200 egyetemhez a 2025-ös rangsorban három új ország: Brazília, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott. Ehhez képest a top 300-ban továbbra is csak egy magyar intézmény, a Semmelweis Egyetem (SE) került be, és továbbra is a 251-300. helyen áll.
A SE a THE listáján tavalyhoz képest jobban szerepelt a kutatások minősége (itt a kutatások idézettségét nézték) indikátorcsoportban, hiszen 71 helyet lépett előre, de tovább erősödött az intézmény a kutatási környezet szempontjából is. Ezen kívül a Semmelweis több pontot kapott a kutatási produktivitásra és a kutatási bevételekre is.
A múlt évihez képest legnagyobb javulást az iparral (innováció, tudástranszfer) kapcsolatos eredmények terén érte el az egyetem, ugyanakkor ez az indikátorcsoport a többinél kisebb súllyal esik latba a végeredmény kialakulásában.
- olvasható az egyetem szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
Óbudai Egyetem lett a második legjobb magyar egyetem
Nagy meglepetésre a második legjobb hazai felsőoktatási intézmény az Óbudai Egyetem lett, amely tavaly még az első 1000-be sem fért be, most pedig kategóriákat előre ugorva a 601-800. helyen végzett.
Prof. Dr. Kovács Levente rektor szerint a jelentős, több mint 400 hellyel való előrelépés annak is köszönhető, hogy sok egyéb mellett nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásfejlesztésre, ezért tudtak idén kitűnni a kutatási környezet színvonalemelkedésében.
Azonban itt érdemes megjegyezni, hogy Telex információi szerint az Óbudai Egyetem két munkatársa is belekeveredett a nemzetközi Elsevier-botrányba, és úgy kerültek fel több tanulmány társszerzői közé, hogy igazából a többségüknél semmilyen közreműködésük sem volt. A tudományipar papírgyáraiban ugyanis pénzért például be lehet kerülni egyes tanulmányok szerzői listájára.
A kutatások száma és idézettsége azért is fontos, mert Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy az indikátorok egyik nagy csoportja az egyetemi rangsoroknál a tudományos teljesítményt vizsgálja. A tudományiparban patikamérlegen nézik, hogy mennyi és milyen jellegű publikációk köthetőek az egyetem oktatói karához.
| Máté-effektus a tudományban |
| A rangsoroknál az egyetem presztízse is fontos, mert kihat a tudományos teljesítményre is. A legjobb egyetemek bevonzzák a legtehetségesebb kutatókat, tanárokat. Ez hasonló a tudományszociológiában leírt Máté-effektus jelenséghez, ami arra a bibliai példázatra utal, hogy akinek sok van, annak még több adatik, akinek nincs, attól még az a kevés is elvétetik. |
Visszacsúszott a Debreceni Egyetem
Az előző THE-rangsorban a Debreceni Egyetem még a második legjobb magyar intézmény volt a 601-800. helyével, most azonban egy kategóriát visszacsúszott, így a 801-1000. helyen szerepel. Az indikátorok közül az előző évhez képest a kutatási környezetre kapott az intézmény kevesebb pontot. Megtartotta viszont helyezését az ELTE, továbbra is a 801-1000. helyet szerezte meg.
A THE top 1000-es listájára más hazai egyetem nem került be, pedig a Szegedi Tudományegyetemet és a BME-t a Nobel-díjasok miatt legalább egy kategóriával előrébb vártuk.
A magyar egyetemek ehhez képest az orosz rangsorban szó szerint hasítanak, a témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
