THE-rangsor: a Semmelweis a legjobb magyar egyetem

Nyilvánosságra hozta a 2025-ös felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education. Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit.

  • Székács Linda

Tavaly még három, idén már négy magyar egyetem jutott be a legjobb ezer közé a Times Higher Education frissen nyilvánosságra hozott 2025-ös egyetemi rangsorában.

A felsőoktatási rangorban idén 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján. Számított például a kutatási környezet, az idézett publikációk és kutatások száma, az oktatók és a hallgatók teljesítménye.

A legjobb magyar egyetem idén is a Semmelweis lett, ami továbbra is tartja a helyét a rangsor 251-300. helyén. Ezt a 601-800. helyen az Óbudai Egyetem követi, és tartja a helyét a 801-1000. helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ellenben tavaly még 601-800. helyen szereplő Debreceni Egyetem idén a rangsor 801-1000. helyére került.

Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit a Times Higher Education rangsorában:

  • Semmelweis Egyetem - 251-300.
  • Óbudai Egyetem - 601-800.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 801-1000.
  • Debreceni Egyetem - 801-1000.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 1001-1200.
  • Pécsi Tudományegyetem - 1001-1200.
  • Szegedi Tudományegyetem - 1001-1200.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 1201-1500.
  • Pannon Egyetem - 1201-1500.
  • Széchenyi István Egyetem - 1501+
  • Miskolci Egyetem - 1501+

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.