2023-ban a brit
Quacquarelli Symonds (QS) nevű vállalat egyetemi rangsorában a Szegedi Tudományegyetem a legeredményesebb magyar felsőoktatási intézményként a 601-610. helyet szerezte meg.
A Center for Word University Rankings (CWU) 2023-as globális listáján a legelőkelőbb helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el (517.), amit a Semmelweis Egyetem (669.) a Szegedi Tudományegyetem (708.), a Debreceni Egyetem (753.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (947.) és a Pécsi Tudományegyetem (1166.) követett. A CEU a lista 1778. helyét szerezte meg.
A Times Higher Education (THE) 2024-es világranglistájának első 1000 helyére pedig csak három magyar egyetem fért be. A hazai felsőoktatási intézmények közül a legjobb Semmelweis Egyetem lett, ugyanis a 251-300. helyet szerezte meg. A Debreceni Egyetem a 601-800. helyen, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801-1000. helyen végzett.
Jól látni, hogy a Semmelweis Egyetem volt az egyetlen hazai felsőoktatási intézmény, amely valamelyik nemzetközi listán be tudott kerülni az első háromszázba.
Tudományos teljesítmény és a presztízs hatása
Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója elmondta, hogy minden rangsor valamilyen részét emeli csak ki az adott felsőoktatási intézménynek vagy éppenséggel középiskolának. Tehát soha nem arról van szó, hogy egy rangsor mindent leírna az egyetemről, hanem csak bizonyos szempontokat, szakmai kifejezéssel élve: indikátorokat vesz figyelembe.
„A nemzetközi rangsorok például semmit sem mondanak arról, milyen az oktatás az adott intézményben, mert zömmel a tudományos teljesítményre fókuszálnak. A hazai, HVG-rangsorban pedig sokkal nagyobb szerepet kap, hogy milyen a hallgatók teljesítménye, kik jutnak be, milyen átlagpontszámmal, vagy éppen van-e nyelvvizsgájuk.”
Fábri kiemelte, hogy az indikátorok egyik nagy csoportja a tudományos teljesítményt vizsgálja. A tudományiparban patikamérlegen nézik, hogy mennyi és milyen jellegű publikációk köthetőek az egyetem oktatói karához. Ezen kívül sokat számít az intézmény presztízse, vagyis az, hogy mit gondolnak a tudományos világban, a szakmai berkekben az egyetemről, mennyire tartják rangos, fontos szereplőnek.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> |
Máté-effektus és a szingapúri minta
A presztízs ráadásul kihat a tudományos teljesítményre is, mert a legjobb egyetemek bevonzzák a legtehetségesebb kutatókat, tanárokat. Ez hasonló a tudományszociológiában leírt Máté-effektus jelenséghez, ami arra a bibliai példázatra utal, hogy akinek sok van, annak még több adatik, akinek nincs, attól még az a kevés is elvétetik. Ahogyan eszerint a publikációs teljesítmény egy öngerjesztő folyamat, úgy egy rangos egyetem is még tekintélyesebbé válik, ezzel párhuzamosan pedig egy kisebb, nem olyan nagy múlttal rendelkező pedig még inkább veszít a jelentőségéből.
Ahhoz, hogy egy kisebb, fiatalabb egyetemből tudományosan is elismert intézmény legyen, az oktatáskutató szerint két dologra van szükség:
- egy-egy vezető szakterületre koncentrált kutatásokra, amelyek önmagukban is tekintélyt sugároznak, és
- nagyon sok pénzre.
Fábri szerint pont ezek miatt ritka, de nem lehetetlen, hogy egy nem túl nagy múlttal rendelkező egyetem rövid időn belül top100-ba kerüljön bármelyik globális egyetemi rangsorban. Erre jó példa a Szingapúri Egyetem, amelyik 50 évvel ezelőtt még nem számított nagy presztízsű intézménynek, de a szakosodásnak és a bőségesen rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően most már a legjobbak között van.
A kutató hangsúlyozta, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a nemzetközi rangsorok nagyon jó médiakommunikációs eszközök. Ha egy egyetem elől van a rangsorban, azt jól lehet kommunikálni, ami növeli a presztízsét, ami odavonzza a jó oktatókat, hallgatókat és így tovább.
A modellváltás a visszacsúszás oka?
Fábri szerint az, hogy a magyar egyetemek a 600-800. helyen szerepelnek (a Semmelweis Egyetemet leszámítva) a globális rangsorokban nem akkora probléma. Azonban az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt években szépen lassan elkezdtek visszacsúszni, és ennek a modellváltás még nem lehet az oka.
Van olyan rangsor, amelyik öt évet, és amelyik 3 évet vizsgál a publikációk megjelenését tekintve. Például egy 2023-ban megjelent rangsor legjobb esetben a 2019 és 2022 közötti publikációkat nézi. Mielőtt pedig egy tudományos publikáció megjelenik, megalapozó kutatásokra van szükség, ami még pluszban 3 év.
„Ha egy átszervezésnek van is valami hatása, az legkorábban a legoptimistább esetben is legalább 2-3 év, de inkább 4 év múlva jelentkezik. Ha a modellváltásnak volt is valamilyen tudományos életre kiható következménye, legkorábban a 2025-ös, 2026-os rangsorokban mutatkozhat meg”
– fejtette ki a kutató, majd hozzátette, hogy a visszacsúszást inkább az okozza, hogy az utóbbi néhány évet leszámítva a 2010-es évek közepén csökkent a kutatások finanszírozása, így kevesebb publikáció jelent meg, és a nemzetközi kapcsolatok sem fejlődtek annyira, mint például a régió más országaiban.
A 2010-es évek elején a magyar kutatók élen jártak abban, hogy hány pályázatot hoznak el az európai tudományos finanszírozási rendszerből.
„Ma már a lengyelek, csehek ebben a tekintetben megelőztek minket, és már a románok is, és a szlovénok is közel vannak hozzánk. A fiatal kutatók egy jó része elment, tehát nem itt dolgozik. Ez egy nagyon komoly veszteség”
- tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a közeljövőben számítani lehet arra, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja miatt a Szegedi Tudományegyetem, illetve Krausz Ferenc esetében még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is előrébb kerülhet a globális rangsorokban, de hogy ez pontosan hány helyet jelent, azt egyelőre nem lehet tudni.
