#Fábri György

Miért javítottak hirtelen 100-130 helyet a magyar egyetemek a QS nemzetközi egyetemi rangsorában?

Az ELTE körülbelül 130, a Debreceni Egyetem 100, a Szegedi Tudományegyetem pedig 30 helyezést javított a Quacquarelli Symonds idei nemzetközi egyetemi rangsorában tavalyhoz képest, mindössze néhány héttel azt követően, hogy a kormány megállapodást kötött a rangsort összeállító vállalattal. Az elért eredményekről és annak okairól Fábri Györggyel, az ELTE docensével és a HVG egyetemi rangsorának összeállítójával beszélgettünk.





Semmi értelme nincs az Oxfordhoz vagy a Yale-hez hasonlítgatni a magyar egyetemeket. Ami kellene: pénz és autonómia

Az európai középmezőny mögött – ez a jellemző pozíciója a magyar egyetemeknek a globális felsőoktatási rangsorokban. Nincs is sok értelme az ELTE, a Műegyetem vagy akár a szegedi egyetem helyezését az Oxfordéhoz, a Harvardéhoz vagy a Yale-éhez mérni, a rangsorokat ugyanis többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége alapján állítják össze. Publikálni viszont azok tudnak, akik kutatnak. Kutatáshoz pedig pénz kell – nem is kevés. Az autonómia pedig a sikeres működés és presztízs előfeltétele.



"Már 2012-ben is esélytelen volt bekerülni az első 200-ba, ma ez még inkább így van"

Önmagában a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorhelyezésében - mondja a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit a modellváltó egyetemek és a nemzetközi rangsorszereplések kapcsolatáról is kérdeztünk.


Melyik a legjobb magyar egyetem? Ilyenek az eredmények a globális rangsorokban

Többször is elhangzik mostanság, “melyik a legjobb magyar egyetem?”, hivatkozva különféle rangsorokra. A kérdés értelmezhetetlenségét több helyen bemutatták már, ehelyett egy használhatóbb felvetést javasolva: miképpen szerepelnek a magyar egyetemek a globális rangsorokban? Ez nyilván csak részben jellemzi a teljesítményüket, sokkal inkább mutatja a mai felsőoktatás leghatékonyabb média-kommunikációs felületén, a rankingekben elfoglalt helyüket - olvasható az ELTE Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának elemzésében.




Fábri György: fokozatosan lemaradnak a kelet-európai egyetemek

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is tagja lett a felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezetnek, az IREG-nek. Fábri György az egyetem képviseletében elmondta, mind a rangsorokban, mind az uniós támogatások elosztásánál csúfosan lemaradnak a kelet-európai intézmények - a hiba azonban nem bennük, hanem az egyenlőtlen értékelési rendszerekben van.





Itt a feketeleves: a rászoruló hallgatók támogatásán kell spórolnia az ELTE-nek

Harminc-negyven százalékkal kénytelen csökkenteni a hallgatók szociális támogatására fordított összeget az Eötvös Loránd Tudományegyetem - bár az intézmény hallgatói létszáma nem változott, az emberierőforrás-minisztérium a korábbinál jóval kisebb összeget ítélt meg az egyetemnek, amely több hete jelezte a tárcának a problémát, választ azonban egyelőre nem kapott. Nem csak az ELTE-n jelent problémát a hallgatói juttatások kifizetése.





Értelmező kéziszótár kell az egyetemi rangsorokhoz?

A hazai és nemzetközi, felsőoktatási intézményeket vizsgáló rangsorok magyar nyilvánosságban növekvő jelenléte indokolja Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közkapcsolati és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettese szerint azt, hogy a listákat használók számára "rangsortudásbázis" készüljön.