Most egy nyugodt levegővételre van szükség, a következő egy évben pedig megvan a lehetőség arra, hogy közösen olyan megoldást találjanak az érintettek, amelyet 2015-2016-tól érdemben lehet bevezetni – mondta az ELTE rektorhelyettese az m1 Az Este című műsorában. Fábri György szerint abban mindenki egyetért, hogy a felsőoktatás finanszírozását új alapokra kell helyezni, és komoly átalakításra van szükség.
A rektorhelyettes ugyanakkor úgy véli: aggasztó, hogy az elmúlt húsz évben ez az ötödik alkalom, hogy „végiggondolják” a felsőoktatás helyzetét. A legrosszabb koncepciót is jobb lett volna végigvinni, mint négy-ötévente újragondolni az egészet – jegyezte meg.
A legfontosabb kérdés az, hogy kire, és milyen arányban terheljük a felsőoktatás költségeit – hangsúlyozta Fábri György, hozzátéve: állami támogatás nélkül nincs felsőoktatás, ugyanakkor „nem nyakló nélkül kell beleönteni a pénzt”, hanem meg kell határozni az egyes nemzet- és társadalompolitikai célokat. A pedagógusképzés kulcspont lehet, ám azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen formában terhelhetők a hallgatók – magyarázta.
Az ELTE rektorhelyettese úgy fogalmazott: lehet olyan tandíjról beszélni, amely nem elviselhetetlen a hallgatók számára, és amely szociális szempontokat is figyelembe vesz. Mellé lehet tenni a régebbi diákhitel rendszerét is, amely nagyon jól működik itthon, és egy európai szintű sikertörténet – jelentette ki. Fábry György szerint az új kormányzati konstrukcióban megvan a nyitottság arra, hogy a szakmával közösen megállapodjanak a fő irányról.
Teljes látleletet készítettek szerdán a felsőoktatásról. Az egyetemek, illetve a hallgatók finanszírozásáról, az intézmények autonómiájáról és a diploma piaci értékéről beszélt a legtöbb felszólaló az ELTE konferenciáján. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint mostantól számítva két éve van a szakembereknek, hogy kitalálják a felsőoktatási stratégiát, különben összeomlik a rendszer. Klinghammer István szerint a finanszírozás se maradhat a jelenlegi formában.
