Most egy nyugodt levegővételre van szükség, a következő egy évben pedig megvan a lehetőség arra, hogy közösen olyan...
Most egy nyugodt levegővételre van szükség, a következő egy évben pedig megvan a lehetőség arra, hogy közösen olyan megoldást találjanak az érintettek, amelyet 2015-2016-tól érdemben lehet bevezetni – mondta az ELTE rektorhelyettese az m1 Az Este című műsorában. Fábri György szerint abban mindenki egyetért, hogy a felsőoktatás finanszírozását új alapokra kell helyezni, és komoly átalakításra van szükség.
A rektorhelyettes ugyanakkor úgy véli: aggasztó, hogy az elmúlt húsz évben ez az ötödik alkalom, hogy „végiggondolják” a felsőoktatás helyzetét. A legrosszabb koncepciót is jobb lett volna végigvinni, mint négy-ötévente újragondolni az egészet – jegyezte meg.
A legfontosabb kérdés az, hogy kire, és milyen arányban terheljük a felsőoktatás költségeit – hangsúlyozta Fábri György, hozzátéve: állami támogatás nélkül nincs felsőoktatás, ugyanakkor „nem nyakló nélkül kell beleönteni a pénzt”, hanem meg kell határozni az egyes nemzet- és társadalompolitikai célokat. A pedagógusképzés kulcspont lehet, ám azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen formában terhelhetők a hallgatók – magyarázta.
Az ELTE rektorhelyettese úgy fogalmazott: lehet olyan tandíjról beszélni, amely nem elviselhetetlen a hallgatók számára, és amely szociális szempontokat is figyelembe vesz. Mellé lehet tenni a régebbi diákhitel rendszerét is, amely nagyon jól működik itthon, és egy európai szintű sikertörténet – jelentette ki. Fábry György szerint az új kormányzati konstrukcióban megvan a nyitottság arra, hogy a szakmával közösen megállapodjanak a fő irányról.
Teljes látleletet készítettek szerdán a felsőoktatásról. Az egyetemek, illetve a hallgatók finanszírozásáról, az intézmények autonómiájáról és a diploma piaci értékéről beszélt a legtöbb felszólaló az ELTE konferenciáján. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint mostantól számítva két éve van a szakembereknek, hogy kitalálják a felsőoktatási stratégiát, különben összeomlik a rendszer. Klinghammer István szerint a finanszírozás se maradhat a jelenlegi formában.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
