ELTE-rektorhelyettes: "a legrosszabb koncepciót is jobb lett volna végigvinni"

Most egy nyugodt levegővételre van szükség, a következő egy évben pedig megvan a lehetőség arra, hogy közösen olyan...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Most egy nyugodt levegővételre van szükség, a következő egy évben pedig megvan a lehetőség arra, hogy közösen olyan megoldást találjanak az érintettek, amelyet 2015-2016-tól érdemben lehet bevezetni – mondta az ELTE rektorhelyettese az m1 Az Este című műsorában. Fábri György szerint abban mindenki egyetért, hogy a felsőoktatás finanszírozását új alapokra kell helyezni, és komoly átalakításra van szükség.

A rektorhelyettes ugyanakkor úgy véli: aggasztó, hogy az elmúlt húsz évben ez az ötödik alkalom, hogy „végiggondolják” a felsőoktatás helyzetét. A legrosszabb koncepciót is jobb lett volna végigvinni, mint négy-ötévente újragondolni az egészet – jegyezte meg.

A legfontosabb kérdés az, hogy kire, és milyen arányban terheljük a felsőoktatás költségeit – hangsúlyozta Fábri György, hozzátéve: állami támogatás nélkül nincs felsőoktatás, ugyanakkor „nem nyakló nélkül kell beleönteni a pénzt”, hanem meg kell határozni az egyes nemzet- és társadalompolitikai célokat. A pedagógusképzés kulcspont lehet, ám azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen formában terhelhetők a hallgatók – magyarázta.

Az ELTE rektorhelyettese úgy fogalmazott: lehet olyan tandíjról beszélni, amely nem elviselhetetlen a hallgatók számára, és amely szociális szempontokat is figyelembe vesz. Mellé lehet tenni a régebbi diákhitel rendszerét is, amely nagyon jól működik itthon, és egy európai szintű sikertörténet – jelentette ki. Fábry György szerint az új kormányzati konstrukcióban megvan a nyitottság arra, hogy a szakmával közösen megállapodjanak a fő irányról.

Teljes látleletet készítettek szerdán a felsőoktatásról. Az egyetemek, illetve a hallgatók finanszírozásáról, az intézmények autonómiájáról és a diploma piaci értékéről beszélt a legtöbb felszólaló az ELTE konferenciáján. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint mostantól számítva két éve van a szakembereknek, hogy kitalálják a felsőoktatási stratégiát, különben összeomlik a rendszer. Klinghammer István szerint a finanszírozás se maradhat a jelenlegi formában.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.