A magyar egyetemek egyre lejjebb csúsznak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Orbán Viktor még azt fogalmazta meg célként, hogy be kell kerülni a top 200-ba, ám azzal, hogy egyre kevesebb pénzt kapnak a kutatóegyetemek, éppen a saját vágyainak tesz keresztbe.
Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense a hvg.hu-n megjelent cikkében fejtette ki, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban számontartott magyar egyetemek pozíciója nemcsak a világrangsor átlagában, de a valós versenytársakhoz képest is romlik. Ennek egyik fő oka, hogy csökkent a tudományos publikációk, kutatások száma, mivel az egyetemek nem kapnak elég pénzt. Orbán Viktor még azt tűzte ki célul, hogy be kell kerülni a nemzetközi rangsorok top 200 egyetemei közé, ám a folyamatos forráscsökkentéssel éppen ennek szabnak gátat.
| Diploma rangsor 2016 |
A legjobb egyetemek és főiskolák: megjelent a HVG 2016-os felsőoktatási rangsora |
A nemzetközi listákon szereplő magyar intézményeket a lengyelekkel sokáig hasonló megítéléssel sorolták be. Ám a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy míg a Jagelló Egyetem vagy a Varsói Egyetem megőrizte pozícióját, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem ezeken a listákon negatív irányban mozdult el. Különösen feltűnő az ELTE kiesése a sanghaji rangsor, az ARWU 300-as köréből, ahol az elmúlt években egyetlenként képviselte a magyar felsőoktatást. Ez jelentős részben a gyenge publikációs tevékenység következménye, ami pedig szorosan együtt jár a mögötte álló kutatási feltételek romlásával. A rangsorbeli helyezésről itt olvashattok bővebben.
Egyes szakterületeken ugyanakkor az ELTE (fizika, matematika), a Semmelweis (élettudományok), a CEU (társadalomtudomány) jobb helyezéseket ért el. A QS készített egy speciálisan kelet-európai rangsort is, ebben pedig a Szegedi Tudományegyetem előbbre lépett tavalyhoz képest, külföldihallgató-vonzó képességének köszönhetően. A tudományos kutatás felső elitjében ugyanakkor a magyar teljesítmény továbbra is kiemelkedő, hiszen például a Kelet-Közép-Európába jutó, amúgy minimális arányú EU-s kutatási források közül magyar tudósok többet nyertek el, mint az összes többi volt szocialista ország együttvéve.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
