Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense a hvg.hu-n megjelent cikkében fejtette ki, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban számontartott magyar egyetemek pozíciója nemcsak a világrangsor átlagában, de a valós versenytársakhoz képest is romlik. Ennek egyik fő oka, hogy csökkent a tudományos publikációk, kutatások száma, mivel az egyetemek nem kapnak elég pénzt. Orbán Viktor még azt tűzte ki célul, hogy be kell kerülni a nemzetközi rangsorok top 200 egyetemei közé, ám a folyamatos forráscsökkentéssel éppen ennek szabnak gátat.
A nemzetközi listákon szereplő magyar intézményeket a lengyelekkel sokáig hasonló megítéléssel sorolták be. Ám a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy míg a Jagelló Egyetem vagy a Varsói Egyetem megőrizte pozícióját, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem ezeken a listákon negatív irányban mozdult el. Különösen feltűnő az ELTE kiesése a sanghaji rangsor, az ARWU 300-as köréből, ahol az elmúlt években egyetlenként képviselte a magyar felsőoktatást. Ez jelentős részben a gyenge publikációs tevékenység következménye, ami pedig szorosan együtt jár a mögötte álló kutatási feltételek romlásával. A rangsorbeli helyezésről itt olvashattok bővebben.
Egyes szakterületeken ugyanakkor az ELTE (fizika, matematika), a Semmelweis (élettudományok), a CEU (társadalomtudomány) jobb helyezéseket ért el. A QS készített egy speciálisan kelet-európai rangsort is, ebben pedig a Szegedi Tudományegyetem előbbre lépett tavalyhoz képest, külföldihallgató-vonzó képességének köszönhetően. A tudományos kutatás felső elitjében ugyanakkor a magyar teljesítmény továbbra is kiemelkedő, hiszen például a Kelet-Közép-Európába jutó, amúgy minimális arányú EU-s kutatási források közül magyar tudósok többet nyertek el, mint az összes többi volt szocialista ország együttvéve.
