Orbán Viktor a saját vágyának tesz keresztbe – ennyit ér egy magyar egyetem

A magyar egyetemek egyre lejjebb csúsznak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Orbán Viktor még azt fogalmazta meg célként, hogy be kell kerülni a top 200-ba, ám azzal, hogy egyre kevesebb pénzt kapnak a kutatóegyetemek, éppen a saját vágyainak tesz keresztbe.

  • Eduline
elteonline.hu

Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense a hvg.hu-n megjelent cikkében fejtette ki, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban számontartott magyar egyetemek pozíciója nemcsak a világrangsor átlagában, de a valós versenytársakhoz képest is romlik. Ennek egyik fő oka, hogy csökkent a tudományos publikációk, kutatások száma, mivel az egyetemek nem kapnak elég pénzt. Orbán Viktor még azt tűzte ki célul, hogy be kell kerülni a nemzetközi rangsorok top 200 egyetemei közé, ám a folyamatos forráscsökkentéssel éppen ennek szabnak gátat.

A nemzetközi listákon szereplő magyar intézményeket a lengyelekkel sokáig hasonló megítéléssel sorolták be. Ám a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy míg a Jagelló Egyetem vagy a Varsói Egyetem megőrizte pozícióját, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem ezeken a listákon negatív irányban mozdult el. Különösen feltűnő az ELTE kiesése a sanghaji rangsor, az ARWU 300-as köréből, ahol az elmúlt években egyetlenként képviselte a magyar felsőoktatást. Ez jelentős részben a gyenge publikációs tevékenység következménye, ami pedig szorosan együtt jár a mögötte álló kutatási feltételek romlásával. A rangsorbeli helyezésről itt olvashattok bővebben.

Egyes szakterületeken ugyanakkor az ELTE (fizika, matematika), a Semmelweis (élettudományok), a CEU (társadalomtudomány) jobb helyezéseket ért el. A QS készített egy speciálisan kelet-európai rangsort is, ebben pedig a Szegedi Tudományegyetem előbbre lépett tavalyhoz képest, külföldihallgató-vonzó képességének köszönhetően. A tudományos kutatás felső elitjében ugyanakkor a magyar teljesítmény továbbra is kiemelkedő, hiszen például a Kelet-Közép-Európába jutó, amúgy minimális arányú EU-s kutatási források közül magyar tudósok többet nyertek el, mint az összes többi volt szocialista ország együttvéve.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.