Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is tagja lett a felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezetnek, az IREG-nek. Fábri György az egyetem képviseletében elmondta, mind a rangsorokban, mind az uniós támogatások elosztásánál csúfosan lemaradnak a kelet-európai intézmények - a hiba azonban nem bennük, hanem az egyenlőtlen értékelési rendszerekben van.
Az elismert, nemzetközi és országos felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó non-profit szervezet, az Observatory on Academic Ranking and Excellence (IREG) Dániában, az Aalborg Egyetemen tartott konferenciáján először vehetett részt magyar egyetem.
Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője köszöntő beszédében rámutatott, hogy a nemzetközi rangsorok tudományos és nyelvi elfogultságából, illetve a különböző szempontok súlyozásából adódó pontatlanságai jól ismertek a készítők körében. Különösen nagy hátrányokkal jár ez a kelet-európai régióra nézve. Fábri szerint bár a berlini fal leomlásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük, ez idő alatt mégsem csökkent Európa tudományos megosztottsága, a volt szocialista országok lemaradása. "Az Európai Unióban nagy jelentőséggel bíró EKT (Európai Kutatási Térség)-támogatások elosztásában egy elképesztően egyoldalú gyakorlat figyelhető meg" - mondta el beszédében. "Míg a volt szocialista blokk tudósai összesen 74, addig a nyugati tudósok 3014 pályázatot nyertek el" - fejtette ki, megjegyezve, hogy a magyar nyertesek kiemelkedő aránya nem feledtetheti el a régiót érő egyenlőtlenséget.
Ez a jelenség jól szemlélteti a Máté-hatást, Robert K. Merton világhírű tézisét: azok az emberek, akik már nevet szereztek maguknak, és jelen vannak a tudományos életben, még több lehetőséget kapnak azokhoz képest, akiknek nincs semmijük, és akik így fokozatosan egyre jobban lemaradnak" - magyarázta Fábri.
A helyzet javítására Fábri három új szemponttal egészítené ki a rangsorok készítésénél figyelembe vett tényezőket. Az egyik, hogy fel kell ismerni azokat az értékeket, amelyek eddig nem jelentek meg a rangsorokban. Ilyen például a tanárképzés, vagy az intézmények gazdasági és kulturális hatása. Az ELTE példáját hozta fel, hiszen az egyetem hiába felelős az ország pedagógus- és jogászképzésének oroszlánrészéért, ez az eredmény a nemzetközi publikációs listákban egyáltalán nem jelenik meg, így nem is keltheti fel a nemzetközi érdeklődők figyelmét. Az ELTE-n zajló tudományos munkának mindössze 30 százaléka zajlik a nemzetközi tudományos élet szeme előtt.
Emellett figyelembe kell venni, hogy az egyetemi munka elsődlegesen az előadótermekben és szemináriumokon zajlik, az oktatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a kutatás helyett. Harmadszor: nem csak azt kellene figyelembe venni, ki szakítja át a célszalagot, hanem azt is, ki honnan indult.
Az egyetlen dolog, ami számít az Olimpiai játékokon, hogy ki ér először a célvonalba: ez pusztán a gyorsaságot méri, arról megfeledkezik, hogy milyen pénzügyi háttérrel és milyen körülmények között zajlott az edzés. Ugyanakkor, ha egy professzor remek eredményt tud elérni még szerény támogatással is, akkor ő valószínűleg rendelkezik olyan alkalmazkodóképességgel és találékonysággal, ami az oktatásban és a kutatási projektek megvalósításában is hasznos" - fogalmazott Fábri, rámutatva, hogy a rangsorok kialakításánál vegyék figyelembe az egyes intézmények lehetőségeit is.
Hozzátette, hogy az egyetemi rangsorok az erős kritikák ellenére is már velünk fognak maradni, így a készítőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy reálisabb képet fessenek egy egyetem kiválóságáról.
| Magyar egyetemek nemzetközi rangsorokon |
U.S. News: A világ legjobb egyetemei közé került az ELTE. Leideni rangsor: Öt magyar intézmény a legjobbak között. Eduniversal: Magyar mesterszakok a legjobbak között. Quacquarelli Symonds: Taroltak a magyar egyetemek. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
