Komoly változások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok?

Nemrég több kínai egyetem jelezte, hogy a jövőben nem adnak adatokat a világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát készítő Times Higher Education-rangsornak. Többek között ez is jelzi, milyen kihívások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok készítői.

  • Eduline

„Egyetértés látszik abban, hogy a globális rangsorok a nyugati, szabadságelvű társadalmi és akadémiai értékek általános elfogadásán alapultak. Ameddig az angolszász egyetemi modell kínálta az igazodási pontot nemzetközi szinten, ezek érvényessége a sok módszertani vitával együtt is elfogadott volt. Mostanára azonban több fejlemény is a globalizálódás utáni időszakot jelzi: Kína tudományos szuperhatalommá vált; a gazdaságok és államok egyes csoportjai az egyéni vagy regionális bezárkózás útjára léptek; a nem-demokratikus államok megjelenése a nyugati egyetemek finanszírozásában, helyenként szervezetében alapvető értékkérdéseket vet fel; a háborús agresszió miatt a jelentős tudományos-technológiai potenciállal rendelkező Oroszország kizárta magát a nemzetközi együttműködésekből; a biztonsági és nemritkán üzleti érdekek felülírják az akadémiai nyitottságot” – olvasható abban a beszámolóban, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának oldalán jelent meg az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek nemzetközi szervezetének idei konferenciájáról.

A globális rangsoroknak választ kell adniuk ezekre a kérdésekre, a feszültségek ugyanis elérték őket. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy fontos kínai egyetemek jelezték, hogy nem szolgáltatnak adatokat a jövőben a THE-rankingnek, az online oktatás áttörése pedig minden korábbinál inkább fellazította az intézményi határokat.

A cikk szerint a rankingek régi hiányosságai is megmaradtak. „Az oktatási tevékenységre lényegében nincs rálátásuk, a publikációs ipar tudományművelést torzító ellentmondásai jelentősen befolyásolják a helyezéseket, az adatok feldolgozásának módja rejtve marad stb. Az adatok körüli bizonytalanságokra kínál választ az OECD most induló projektje, amelynek eredményeképpen egy általános felsőoktatási adatbázist próbálnak összeállítani a döntéshozók számára” – olvasható az ELTE PPK oldalán.

Az IREG közgyűlése az Executive Committee tagjává választotta Fábri György egyetemi docenst, az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetőjét.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.