Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nemrég több kínai egyetem jelezte, hogy a jövőben nem adnak adatokat a világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát készítő Times Higher Education-rangsornak. Többek között ez is jelzi, milyen kihívások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok készítői.
„Egyetértés látszik abban, hogy a globális rangsorok a nyugati, szabadságelvű társadalmi és akadémiai értékek általános elfogadásán alapultak. Ameddig az angolszász egyetemi modell kínálta az igazodási pontot nemzetközi szinten, ezek érvényessége a sok módszertani vitával együtt is elfogadott volt. Mostanára azonban több fejlemény is a globalizálódás utáni időszakot jelzi: Kína tudományos szuperhatalommá vált; a gazdaságok és államok egyes csoportjai az egyéni vagy regionális bezárkózás útjára léptek; a nem-demokratikus államok megjelenése a nyugati egyetemek finanszírozásában, helyenként szervezetében alapvető értékkérdéseket vet fel; a háborús agresszió miatt a jelentős tudományos-technológiai potenciállal rendelkező Oroszország kizárta magát a nemzetközi együttműködésekből; a biztonsági és nemritkán üzleti érdekek felülírják az akadémiai nyitottságot” – olvasható abban a beszámolóban, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának oldalán jelent meg az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek nemzetközi szervezetének idei konferenciájáról.
A globális rangsoroknak választ kell adniuk ezekre a kérdésekre, a feszültségek ugyanis elérték őket. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy fontos kínai egyetemek jelezték, hogy nem szolgáltatnak adatokat a jövőben a THE-rankingnek, az online oktatás áttörése pedig minden korábbinál inkább fellazította az intézményi határokat.
A cikk szerint a rankingek régi hiányosságai is megmaradtak. „Az oktatási tevékenységre lényegében nincs rálátásuk, a publikációs ipar tudományművelést torzító ellentmondásai jelentősen befolyásolják a helyezéseket, az adatok feldolgozásának módja rejtve marad stb. Az adatok körüli bizonytalanságokra kínál választ az OECD most induló projektje, amelynek eredményeképpen egy általános felsőoktatási adatbázist próbálnak összeállítani a döntéshozók számára” – olvasható az ELTE PPK oldalán.
Az IREG közgyűlése az Executive Committee tagjává választotta Fábri György egyetemi docenst, az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetőjét.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.