Több kínai egyetemen döntöttek úgy, hogy többé nem szeretnének szerepelni a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy "törjenek új utat maguk előtt" - számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban.
Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy a kínai elnök április 26-án, a Zsenmin Egyetemen tett látogatásakor arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy "ne kövessenek vakon másokat", illetve "ne pusztán a külföldi szabványokat és modelleket másolják". Hszi szerint ehelyett új utat kell törni a kínai vonásjegyekkel rendelkező, a világ élvonalába tartozó egyetemek kialakítása előtt.
A China Daily című kínai lap szerint Hszi már 2014-ben, az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Peking Egyetemen tett látogatásakor arra figyelmeztetett, hogy soha nem lesz a világon egy második Harvard, Yale, vagy Cambridge, Kína legjobb egyetemei így csakis saját magukként lehetnek az elsők.
A Kínai Nemzeti Rádió egy meg nem nevezett, bennfentes forrásra hivatkozva a Zsenmin Egyetem kiválását a nemzetközi rangsorokból a kínai oktatás fejlődési irányába illőnek nevezte, mely trenddé fog válni más kínai egyetemek körében is.
Kínában a legfontosabbnak tartott egyetemi világrangsorok között a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE), a US News & World Report, valamint az Academic Ranking of World Universities (ARWU) féle ranglistát tartják számon. Ezeknek a rangsoroknak az összeállításához különböző módszertant használnak, ám mindegyikre igaz, hogy a kutatás jelentős súlyt kap az egyetemek eredményében, a teljes pontszám felét kitéve. A rangsoroknak jellemzően fontos szerepük van az oktatók és a hallgatók bevonzásában, valamint a források elosztásában.
A SCMP-nak egy kínai oktatástudományi szakértő elmondta: a befolyásos rangsorok közül sokat magánkézben lévő, külföldi intézmények vagy médiacégek alkottak meg, melyek nincsenek tisztában a kínai felsőoktatási környezettel.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
