A nemzetközi és országos felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezet tagja lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Observatory on Academic Ranking and Excellence (IREG) tagja lett. Az egyetem a hazai és nemzetközi rangsorok vezető magyar intézménye, valamint szakembereinek az egyetemi rangsorok elemzésében, készítésében is másfél évtizedes gyakorlatuk van, ami lehetővé tette a tagfelvételt - mondta el Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője.
A kutatócsoport a tagság révén képviselni tudja a nemzetközi tudományos és felsőoktatási versenyben lényegesen rosszabb adottságokkal rendelkező magyar intézmények szempontjait a rangsorok fejlesztéseiről zajló vitákban.
Fábri tájékoztatása szerint az információk és együttműködések segítségével hatékonyabban épülhetnek be a rangsorok tanulságai az intézményi stratégiákba Magyarországon. A mostani tanácskozáson az egyes szakterületek (például a mérnöki, orvosi és társadalomtudományi) sajátosságait vizsgálták, valamint a felsőoktatásban érdekeltek (hallgatók, oktatók, gazdasági szereplők) véleményét ismerték meg a szakértők - jelezte Fábri György.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
