A nemzetközi és országos felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezet tagja lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Observatory on Academic Ranking and Excellence (IREG) tagja lett. Az egyetem a hazai és nemzetközi rangsorok vezető magyar intézménye, valamint szakembereinek az egyetemi rangsorok elemzésében, készítésében is másfél évtizedes gyakorlatuk van, ami lehetővé tette a tagfelvételt - mondta el Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője.
A kutatócsoport a tagság révén képviselni tudja a nemzetközi tudományos és felsőoktatási versenyben lényegesen rosszabb adottságokkal rendelkező magyar intézmények szempontjait a rangsorok fejlesztéseiről zajló vitákban.
Fábri tájékoztatása szerint az információk és együttműködések segítségével hatékonyabban épülhetnek be a rangsorok tanulságai az intézményi stratégiákba Magyarországon. A mostani tanácskozáson az egyes szakterületek (például a mérnöki, orvosi és társadalomtudományi) sajátosságait vizsgálták, valamint a felsőoktatásban érdekeltek (hallgatók, oktatók, gazdasági szereplők) véleményét ismerték meg a szakértők - jelezte Fábri György.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
