Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden információt az adatigénylő rendelkezésre bocsátott, kivéve a törvény...
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden információt az adatigénylő rendelkezésre bocsátott, kivéve a törvény által védett személyes adatokat - reagált az intézmény rektorhelyettese a Pesti Központi Kerületi Bíróság keddi döntésére.
Ahogy korábban megírtuk, kedden tartották az első tárgyalást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának (HÖK) pénzügyi adatait kérő diák perében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon: az ügyet a bíróság hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékhez utalta. A felperes G. Szabó Dániel a HÖK zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kér információt.
A perbe a diák oldalán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is beavatkozik. A hallgató az eduline-nak elmondta: a jogi kar hallgatói önkormányzatának nem kell nyilvánosságra hoznia, mire költi a rá bízott pénzt. Elvileg az egyetem ellenőrzi a kiadásokat, a gyakorlatban azonban csak formális felügyelet zajlik. Erről itt olvashattok.
Fábri György rektorhelyettes az MTI-nek elmondta: jogértelmezésük szerint az információs szabadságról szóló törvény rendelkezése alapján, a felsőoktatási törvényeknek megfelelően a személyes adatokat nem adhatják ki, e tárgyban vitájuk van a NAIH-hal. Mivel számukra elsődleges szempont, hogy hallgatóik személyiségi jogait megvédjék, ezért mindaddig, amíg a bíróság nem cáfolja jogi álláspontjukat, nem adhatják ki a személyes adatokat - hangsúlyozta.
A rektorhelyettes kitért arra, hogy álláspontjuk szerint a per arra irányul, hogy név szerinti listákat adjon ki az egyetem. Mint írta: a hallgató nem fogadta el az egyetem vonatkozó válaszát, ezért a NAIH-hoz fordult, amely arra hívta fel az ELTE-t, hogy adja ki az adatokat. Ezzel kapcsolatban az egyetem felhívta a NAIH figyelmét, hogy a felsőoktatásra vonatkozó törvények kizárják az ösztöndíjban részesülők nevének kiadását.
Arra a kérdésre, hogy megfelel-e a valóságnak G. Szabó Dániel kijelentése, hogy mintegy évi 20 millió forintból gazdálkodik az ELTE jogi kari HÖK, és ebből a jutalomkeret hozzávetőleg 7-8 millió, amelynek felosztásáról az elnök és egyik helyettese dönt, azt közölte: a működési keret 2012-ben 8,9 millió forint volt, "a jutalomra mint ösztöndíjra" fordítható keret 7,7 millió forint. Ennek felosztásáról az általános egyetemi szabályozás keretei között a HÖK belső szabályzata alapján döntenek - rögzítette Fábri György.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
