Friss világrangsor: a szegedi lett a legjobb magyar egyetem a QS idei rangsorában

Közzétette az idei felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A listába több magyar egyetem is felkerült, a világ legjobbja pedig ismét (már több mint tíz éve folyamatosan) a Massachussets Institute of Technology lett.

  • Székács Linda

A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban.

Ezek alapján a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a szegedi egyetem lett. Ezt a követi a Debreceni Egyetem, majd a 701-710. helyen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, de felkerült a körülbelül háromezer egyetemet listázó rangsorba a pécsi, a miskolci és az Óbudai Egyetem is, a tavalyi eredményéhez képest pedig több mint száz helyet lépett előre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), ami így a 741-750. helyet szerezte meg.

A magyar egyetemek idei ranglistája a következőképp alakult:

  • Szegedi Tudományegyetem 601-610. hely
  • Debreceni Egyetem 671-680. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-710. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 741-750. hely
  • Pécsi Tudományegyetem 801-850. hely
  • Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. hely
  • Miskolci Egyetem 1201-1400. hely
  • Óbudai Egyetem 1201-1400. hely
  • Pannon Egyetem 1021-1400. hely
A világ legjobbjai

A világrangsor élét változatlanul zömében amerikai és brit egyetemek uralják. Az első helyet idén is a műszaki oktatásáról híres Massachussets Institute of Technology (MIT) szerezte meg, amit a brit Cambridge és Oxford követ, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College. Az első tízbe mindössze egy európai egyetem, a svájci ETH Zurich került, de az ázsiai felsőoktatási intézmények közül is csak egynek jutott hely a top 10-es listában, ami a nyolcadik helyen a National University of Singapore lett.
A kilencedik helyet az angol fővárosban található UCL, a tizediket pedig az amerikai Berkeley szerezte meg.
Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.