Az alapján rangsorolják az egyetemeket, hogy mennyit tesznek a globális célok előmozdításáért, beleértve az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szegénység elleni küzdelmet és a minőségi oktatást.
A Debreceni Egyetem végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények közül, összesen 72,7 és 76,7 közötti pontszámot ért el, ezzel az összes vizsgált egyetem közül a 301-400. helyre került. A legtöbb pontot a közgazdasági kutatások, foglalkoztatási gyakorlatuk és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók aránya kategóriában kapták.
Őket követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE valahol a 401 és 600. hely között végzett a rangsorban. A békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatás, a kormány tanácsadói szerepvállalása és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos politikák kategóriában szerezték a legtöbb pontot.
Több egyetem is van, amelyek hasonló helyezést értek el: az ELTE-t követi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000 közötti helyre sorolták teljesítménye alapján.
A "Times Higher Education Impact Rankings" az egyetlen olyan globális teljesítménytáblázat, amely az egyetemeket az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) szerint értékeli. Gondosan kalibrált mutatókat használunk, hogy átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást biztosítsunk négy területen: kutatás, gondozás, tájékoztatás és oktatás – olvasható a weboldalukon. Az összesített rangsorban 112 ország/régió 1591 egyeteme szerepel.
Az első helyet az ausztrál Western Sydney Egyetem foglalja el. Az ausztrál egyetemek bizonyítottan a legerősebb hatást gyakorlók közé tartoznak, és előkelő helyen szerepelnek az idei top 10-es listán.
A teljes listát innen érhetitek el.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
