Aáry-Tamás Lajos az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő helyzeteket. Azt ígéri, ebben az esetben is így fog eljárni.
Hivatalból vizsgálatot indít és a BME rektorától teljeskörű tájékoztatást kér az Oktatási Jogok Biztosa, Aáry-Tamás Lajos a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában történtek miatt - tudatta a biztos az Eduline-nal.
Ahogy arról az elmúlt napokban beszámoltunk, a gólyatábor után számos elsőéves egyetemista panaszkodott arról, hogy felsőbbéves senior hallgatótársaik megalázóan bántak velük a BME VIK gólyatáborában. A beszámolók szerint a frissen felvett hallgatókat többek között szándékosan a szomszédos faluban tették le és legalább egy órán keresztül gyalogoltatták a tűző napon a bodajki táborba, ahová a gurulós bőröndjeiket csak kézben cipelhették. A táskáikat kipakoltatták, a gyógyszereiket elkobozták, a fürdőszoba használatára pedig a fiúk 2, a lányok 5 percet kaptak. Ezt stopperrel mérték, egyes beszámolók szerint pedig a falat és a zuhanykabint baseballütővel ütötték.
Voltak, akik napszúrást kaptak, rosszul lettek, vagy a bánásmód miatt hamarabb hazamentek. Szerintük a gólyatábor csapatépítő egyetemi rendezvény helyett inkább munkatábor és koncentrációs tábor hangulatú volt.
A történtek ráadásul nem először fordulhattak elő, sőt, évtizedes hagyomány lehet, hogy a felsőbbévesek durván bánnak a gólyákkal az első egyetemi rendezvényen. Hasonló tapasztalatokról számoltak be ugyanis a szerkesztőségünknek olyan korábbi BME-s hallgatók, akik a 2000-es évek elején vagy a 2010-es években voltak elsőévesek az egyetemen.
Végtelenül undorító volt az egész. Később már nem is vettem részt semmilyen VIK-es rendezvényen az évek alatt. Szomorú vagyok, hogy azóta sem változott semmi. Tudatlan 18-19 évesek voltunk, ellen kellett volna szegülni az első perctől kezdve
- írja egy korábbi hallgató, aki a 2010-es gólyatáboron vett részt, és ugyanazt a bánásmódot tapasztalta, amit a 2024-ben felvett diákok.
Lapunknak küldött levelében Aáry-Tamás Lajos azt írja, az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő vagy veszélyeztető helyzeteket, és ebben az esetben is így fog eljárni.
"Mindazok, akik segíteni szeretnék a történtek feltárását és megértését, akár a nevük elhallgatása mellett megtehetik ezt a www.oktbiztos.hu honlapunkon megtalálható elérhetőségek bármelyikén" - írja az Oktatási Jogok Biztosa.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
