Charaf Hassant választották a Műegyetem rektorának

Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.

  • Székács Linda

Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) huszonnyolc tagú Szenátusa Czigány Tibor utódjának, a Műegyetem következő rektorának - számolt be róla a honlapján hétfőn az egyetem.

Az intézmény közleménye szerint a szenátus 2024. június 10-én 13 órakor ült össze, hogy meghallgassa a rektori tisztségre pályázók 10-10 perces előadását és titkos szavazással döntsön a pályázatokról. A két pályázó Kiss Rita, akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője és Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja volt. A legtöbb szavazatot Charaf Hassan kapta.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a BME rektori tisztségét 2021 óta betöltő Czigány Tibor a hároméves megbízatása lejártával nem indul ismét a tisztségért. Ennek oka feltételezhetően az lehet, hogy a kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol a nehéz pénzügyi helyzetben lévő intézményre, hogy ott is megvalósuljon a modellváltás, amivel Czigány nem ért egyet.

A Qubit birtokába jutott, a BME szenátusának ülésén készült felvételen hallható ugyanis, ahogy azt mondja; reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autonómiáját. Hozzátette; utódjának sok sikert, kitartást, kiszámítható jövőt és sokkal kevesebb politikát kíván.

Információink szerint egyébként mindkét rektorjelölt, Kiss Rita és Charaf Hassan is támogatja a modellváltást, amit mindketten vezetői döntésként fognak fel.

A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információ szerint a következő rektor kilétével kapcsolatban a kormány is kifejezte a véleményét, és hogy Charaf Hassan dékánt támogatták, amivel kapcsolatban megpróbáltak nyomást gyakorolni a szenátusra és ezt a lapunknak elküldött levelekkel bizonyítani is tudják.

"A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni" - írják.

A kancellár levelére Czigány Tibor rektor is reagált és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.

Az új rektor 2024. július 1-jén lép hivatalba, miután a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszter kezdeményezésére a köztársasági elnök kinevezi rektornak

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?