Charaf Hassant választották a Műegyetem rektorának

Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.

  • Székács Linda

Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) huszonnyolc tagú Szenátusa Czigány Tibor utódjának, a Műegyetem következő rektorának - számolt be róla a honlapján hétfőn az egyetem.

Az intézmény közleménye szerint a szenátus 2024. június 10-én 13 órakor ült össze, hogy meghallgassa a rektori tisztségre pályázók 10-10 perces előadását és titkos szavazással döntsön a pályázatokról. A két pályázó Kiss Rita, akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője és Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja volt. A legtöbb szavazatot Charaf Hassan kapta.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a BME rektori tisztségét 2021 óta betöltő Czigány Tibor a hároméves megbízatása lejártával nem indul ismét a tisztségért. Ennek oka feltételezhetően az lehet, hogy a kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol a nehéz pénzügyi helyzetben lévő intézményre, hogy ott is megvalósuljon a modellváltás, amivel Czigány nem ért egyet.

A Qubit birtokába jutott, a BME szenátusának ülésén készült felvételen hallható ugyanis, ahogy azt mondja; reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autonómiáját. Hozzátette; utódjának sok sikert, kitartást, kiszámítható jövőt és sokkal kevesebb politikát kíván.

Információink szerint egyébként mindkét rektorjelölt, Kiss Rita és Charaf Hassan is támogatja a modellváltást, amit mindketten vezetői döntésként fognak fel.

A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információ szerint a következő rektor kilétével kapcsolatban a kormány is kifejezte a véleményét, és hogy Charaf Hassan dékánt támogatták, amivel kapcsolatban megpróbáltak nyomást gyakorolni a szenátusra és ezt a lapunknak elküldött levelekkel bizonyítani is tudják.

"A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni" - írják.

A kancellár levelére Czigány Tibor rektor is reagált és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.

Az új rektor 2024. július 1-jén lép hivatalba, miután a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszter kezdeményezésére a köztársasági elnök kinevezi rektornak

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.