Charaf Hassant választották a Műegyetem rektorának

Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.

  • Székács Linda

Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) huszonnyolc tagú Szenátusa Czigány Tibor utódjának, a Műegyetem következő rektorának - számolt be róla a honlapján hétfőn az egyetem.

Az intézmény közleménye szerint a szenátus 2024. június 10-én 13 órakor ült össze, hogy meghallgassa a rektori tisztségre pályázók 10-10 perces előadását és titkos szavazással döntsön a pályázatokról. A két pályázó Kiss Rita, akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője és Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja volt. A legtöbb szavazatot Charaf Hassan kapta.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a BME rektori tisztségét 2021 óta betöltő Czigány Tibor a hároméves megbízatása lejártával nem indul ismét a tisztségért. Ennek oka feltételezhetően az lehet, hogy a kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol a nehéz pénzügyi helyzetben lévő intézményre, hogy ott is megvalósuljon a modellváltás, amivel Czigány nem ért egyet.

A Qubit birtokába jutott, a BME szenátusának ülésén készült felvételen hallható ugyanis, ahogy azt mondja; reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autonómiáját. Hozzátette; utódjának sok sikert, kitartást, kiszámítható jövőt és sokkal kevesebb politikát kíván.

Információink szerint egyébként mindkét rektorjelölt, Kiss Rita és Charaf Hassan is támogatja a modellváltást, amit mindketten vezetői döntésként fognak fel.

A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információ szerint a következő rektor kilétével kapcsolatban a kormány is kifejezte a véleményét, és hogy Charaf Hassan dékánt támogatták, amivel kapcsolatban megpróbáltak nyomást gyakorolni a szenátusra és ezt a lapunknak elküldött levelekkel bizonyítani is tudják.

"A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni" - írják.

A kancellár levelére Czigány Tibor rektor is reagált és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.

Az új rektor 2024. július 1-jén lép hivatalba, miután a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszter kezdeményezésére a köztársasági elnök kinevezi rektornak

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.