Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.
Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) huszonnyolc tagú Szenátusa Czigány Tibor utódjának, a Műegyetem következő rektorának - számolt be róla a honlapján hétfőn az egyetem.
Az intézmény közleménye szerint a szenátus 2024. június 10-én 13 órakor ült össze, hogy meghallgassa a rektori tisztségre pályázók 10-10 perces előadását és titkos szavazással döntsön a pályázatokról. A két pályázó Kiss Rita, akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője és Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja volt. A legtöbb szavazatot Charaf Hassan kapta.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a BME rektori tisztségét 2021 óta betöltő Czigány Tibor a hároméves megbízatása lejártával nem indul ismét a tisztségért. Ennek oka feltételezhetően az lehet, hogy a kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol a nehéz pénzügyi helyzetben lévő intézményre, hogy ott is megvalósuljon a modellváltás, amivel Czigány nem ért egyet.
A Qubit birtokába jutott, a BME szenátusának ülésén készült felvételen hallható ugyanis, ahogy azt mondja; reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autonómiáját. Hozzátette; utódjának sok sikert, kitartást, kiszámítható jövőt és sokkal kevesebb politikát kíván.
Információink szerint egyébként mindkét rektorjelölt, Kiss Rita és Charaf Hassan is támogatja a modellváltást, amit mindketten vezetői döntésként fognak fel.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információ szerint a következő rektor kilétével kapcsolatban a kormány is kifejezte a véleményét, és hogy Charaf Hassan dékánt támogatták, amivel kapcsolatban megpróbáltak nyomást gyakorolni a szenátusra és ezt a lapunknak elküldött levelekkel bizonyítani is tudják.
"A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni" - írják.
A kancellár levelére Czigány Tibor rektor is reagált és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.
Az új rektor 2024. július 1-jén lép hivatalba, miután a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszter kezdeményezésére a köztársasági elnök kinevezi rektornak
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
