Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.
Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) huszonnyolc tagú Szenátusa Czigány Tibor utódjának, a Műegyetem következő rektorának - számolt be róla a honlapján hétfőn az egyetem.
Az intézmény közleménye szerint a szenátus 2024. június 10-én 13 órakor ült össze, hogy meghallgassa a rektori tisztségre pályázók 10-10 perces előadását és titkos szavazással döntsön a pályázatokról. A két pályázó Kiss Rita, akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője és Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja volt. A legtöbb szavazatot Charaf Hassan kapta.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a BME rektori tisztségét 2021 óta betöltő Czigány Tibor a hároméves megbízatása lejártával nem indul ismét a tisztségért. Ennek oka feltételezhetően az lehet, hogy a kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol a nehéz pénzügyi helyzetben lévő intézményre, hogy ott is megvalósuljon a modellváltás, amivel Czigány nem ért egyet.
A Qubit birtokába jutott, a BME szenátusának ülésén készült felvételen hallható ugyanis, ahogy azt mondja; reméli, utódja képes lesz arra, hogy az egyetem egy több pénzzel működő formában működhessen tovább, de megőrizze az autonómiáját. Hozzátette; utódjának sok sikert, kitartást, kiszámítható jövőt és sokkal kevesebb politikát kíván.
Információink szerint egyébként mindkét rektorjelölt, Kiss Rita és Charaf Hassan is támogatja a modellváltást, amit mindketten vezetői döntésként fognak fel.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információ szerint a következő rektor kilétével kapcsolatban a kormány is kifejezte a véleményét, és hogy Charaf Hassan dékánt támogatták, amivel kapcsolatban megpróbáltak nyomást gyakorolni a szenátusra és ezt a lapunknak elküldött levelekkel bizonyítani is tudják.
"A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni" - írják.
A kancellár levelére Czigány Tibor rektor is reagált és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.
Az új rektor 2024. július 1-jén lép hivatalba, miután a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszter kezdeményezésére a köztársasági elnök kinevezi rektornak
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.