Nagy tétje van a mostani rektorválasztásnak a BME-n, hiszen nagy eséllyel az új rektor fogja levezényelni a modellváltást
Június 10-én választanak rektort a még állami fenntartású BME-n, aminek az intézmény szempontjából most különösen nagy tétje van: feltehetően az új rektor fogja levezényelni a modellváltást. Áprilisban a jelenlegi rektor, Czigány Tibor jelezte, hogy nem indul újra, a posztra ketten adták be a pályázatukat.
Az egyik, Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, a másik pedig Kiss Rita, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője. Fontos tudni, hogy mindkét jelölt elfogadja a modellváltást, de a feltételek kidolgozásában, az átmenet levezénylésében már jelentős különségek vannak köztük. Kiss Rita a modellváltást a jelenlegi körülmények miatt elkerülhetetlennek tartja, de bevonná a folyamatba az egyetemi polgárságot is, míg Charaf Hassan egyételműen a modellváltást támogatja, és inkább vezetői döntésként kezelné a helyzetet.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információi szerint a kormány a dékánt támogatja, és megpróbál nyomást gyakorolni a szenátusra, amit a szerkesztőségünknek is elküldött levelekkel bizonyítani is tudnak.
A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni.
- olvasható a csoport közleményében.
A helyzet azért is érdekes, mert az öttagú konzisztóriumnak, amelynek a rektor is tagja, személyi kérdésekben nincs hatásköre, csupán az intézmény stratégiai döntéseit alapozza meg, valamint a gazdálkodási tevékenységet támogatja és ellenőrzi szakmailag.
A jelenlegi rektor a kancellár levelére szinte azonnal reagált, ebből kiderült, hogy ugyan a konzisztórium legutóbbi ülésén meghallgatta a jelölteket, de a tagok nem véleményezték őket és nem szavaztak.
Konzisztórium ülésén a rektori pályázókkal kapcsolatban semmiféle állásfoglalás nem született, a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt. Mindezek alapján a BME kancellárja által kiküldött nyilatkozat semmilyen formában nem tükrözi a BME Konzisztórium mint testület véleményét.
- írta a rektor a levelében, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoportnak ráadásul tudomása van egy olyan dokumentumról is, melyben Ratatics Péter elnök a konzisztórium külső tagjainak nevében azt kéri, hogy a konzisztórium legutóbbi ülésének jegyzőkönyvébe utólag vegyék fel, hogy a testület a két rektorjelölt közül melyiket tartja alkalmasabbnak.
Emellett érdekes, hogy a szenátusi ülésekre mindig meg szokták hívni a fenntartó képviselőjét, vagyis a felsőoktatási államtitkárságot, akik eddig nem éltek a lehetőséggel. Most is lemondták a részvételt, azonban felkérték a konzisztórium elnökét, Ratatics Pétert a helyettesítésre.
Hogy mi lesz a rektorválasztás eredménye, egyelőre még sejteni sem lehet. Halmos Balázs, a BME docense úgy fogalmazott, hogy az oktatók, dolgozók megosztottak, talán egy kicsivel Kiss Rita vezet. A rektorválasztáson szavazatok 30 százalékát adó hallgatói képviselőkről nem tudni, hogy melyik jelöltet támogatják, de feltehetően, ahogy korábban is, megbeszélik, kire fognak szavazni.
Hogy jelenleg mennyire alulfinanszírozott a BME, és mennyire kevés pénzből kell megélnie az ott dolgozóknak, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
