Nem kaptak tárgyalási időpontot, ezért a KIM elé vonulnak a bérrendezést követelő egyetemek dolgozói

Személyesen akarják átadni a több ezer fő által aláírt listát.

Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 11-én a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonulnak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.

Az egyetemek március 20-án postázták nyílt levelüket Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak, amiben tárgyalási időpontot kértek a fenntartójuk képviselőjétől, de válasz azóta sem érkezett rá.

Ezért úgy döntöttek, hogy személyesen adják át az aláírók listáját, hogy a fenntartó lássa, közel 3000 fő követeli:

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • az inflációkövető garantált éves emelést,
  • a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.

Az átadásra a szervezők várnak minden aláírót és azokat, akik az ügyüket támogatni szeretné.

Az átadás Facebook-eseményét itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.