Az alapítványi egyetemeken sem rózsás a helyzet, mégis akár több százezer forintnyi különbség is lehet az állami és alapítványi intézmények fizetései között.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak a követeléshez, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Majd a a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az akcióhoz.
Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják: a doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani – írta meg a G7.
Azt is kifejtették, hogy az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza kényszerhelyzetbe: mivel az állami finanszírozási kvóta évek óta változatlan, az elértéktelenedést az egyetemeknek évről évre ki kell gazdálkodni, miközben költségeik folyamatosan emelkednek az infláció miatt. Ennek terhét pedig kénytelenek egyre inkább a munkavállalóikra tolni.
„Ha nem lenne egy teljesen más területen jobban fizető másodállásom, nem taníthatnék az egyetemen”
– mondta a lapnak egy a harmincas éveiben járó adjunktus, aki az ELTE-n dolgozik. A havi bére 421 181 forint, ami nettóban mintegy 280 ezer forint. Ez a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbér kétharmadát sem éri el.
Egy vidéki, alapítványi egyetemen adjunktusként dolgozó forrás szerint ott sem sokkal jobb a helyzet: neki jelenleg nettó 342 ezer forint a fizetése, durván bruttó 500 ezer forint, ebben már benne van az útiköltség-támogatás is. Az alapítványi kiszervezés után mintegy 20 százalékkal emelkedett a bére, az emelést viszont nagyjából el is vitte az infláció. A G7 kapott aktuális, 2024. eleji béradatokat a Pécsi Tudományegyetemről, ahol a 425 adjunktus bruttó átlagbére 641 ezer, a 253 tanársegédé pedig 494 ezer forint volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
