1. ZH
A ZH a zárhelyi dolgozat rövidítése - legjobban egy témazáró dolgozathoz lehet hasonlítani – amit még a szorgalmi időszakban íratnak meg az oktatók. Ennek a dolgozatnak a teljesítése szükséges ahhoz, hogy utána vizsgázhassatok vagy megajánlott jegyet kapjatok. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH-t is lehet íratni, amiknek eredményéből áll össze a félévi jegy.
2. UV
Az utóvizsga az a vizsga, aminek teljesítése akkor szükséges, ha az általános vizsgaidőszakban nem sikerült megszerezni a legalább kettes érdemjegyet. Fontos viszont, hogy ezekre a vizsgákra csak azok jelentkezhetnek, akik előtte már részt vettek egy vizsgán. A legtöbb egyetemen az UV hét a vizsgaidőszak utolsó hete, amikor a hallgatók megpróbálhatják még egyszer a tantárgy teljesítését.
3. TO/TH
A tanulmányi osztályon, illetve a tanulmányi hivatalban – egyetemtől függ, hogy melyik nevet használják – foglalkoznak a hallgatók tanulmányi dolgaival. Hallgatói jogviszony igazolás, tárgyfelvételivel és vizsgajelentkezéssel kapcsolatos problémák vagy adminisztrációs ügyekben kérhettek tőlük segítséget.
4. HÖK
A hallgatói önkormányzat felelős a tanulmányi ügyek intézésének segítésében. A tagokat a hallgatók választás útján szavazhatják be az önkormányzatba. A HÖK intézi a gólyatábor szervezését, részt vesz különböző egyetemi programok szervezésében, kezeli a hallgatók szociális támogatásra és a kollégiumba való jelentkezését.
5. Kredit
Ahhoz, hogy sikeresen elvégezhessétek a szakotok képzését, az utolsó félév végére bizonyos kritériumoknak meg kell felelnetek. Az egyik ilyen követelmény az egyetem által megadott kreditszám megszerzése. A tárgyaitok teljesítésére bizonyos számú kreditet kaptok, és ebből kell összegyűjtenetek annyit, amennyit az egyetem előír ahhoz, hogy diplomát szerezhessetek. Általában egy 6 féléves képzésnél alapszakon 180 kreditet kell teljesíteni, tehát átlagosan félévente 30-at.
6. Neptun-kód
Egy hatjegyű, betűkből és számokból álló egyedi sorszám, amely az ország minden Neptunt használó egyetemén a hallgató azonosítási kódjának felel meg. Ezzel lehet bejelentkezni a Neptun rendszerébe, hozzáférni az egyetem által támogatott felületekhez vagy a hivatalos dokumentumoknál és a diákigazolvány matrica átvételekor is az azonosítás részét képezi. Emellett a Neptun-kódot sok esetben a ZH-k és vizsgák alkalmával is kérhetik, ezért érdemes már az egyetem kezdetén megjegyezni.
7. Ba/Bsc – Ma/Msc
Alap és mesterszakon is a képzéseknek két típusát különböztetjük meg. A Ba és Bsc az egyetemi alapképzéseket, az Ma és Msc a mesterképzéseket jelenti. A Ba rövidítés a bachelor of arts-ot jelöli – bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi és igazgatási, művészeti, pedagógusi és társadalomtudományi képzések -, a Bsc pedig a bachelor of sciences – agrár, informatikai, műszaki, katonai, orvosi, sporttudományi és természettudományi képzések – rövidítése. Az Ma és Msc ugyan ezeknek a képzéseknek a master változata.
8. Tanegységlista
A tanegységlista a kötelező tárgyakat tartalmazza, amiket az adott félévekben teljesítenetek kell. Ebben a listában szerepel a tantárgyak neve mellett általában a kredisztám, valamint az ajánlott félév is, ami ajánlást ad arra, hogy melyik félévben érdemes az adott tárgyat elvégezni. Ezek sokszor csak ajánlásként szolgálnak, nem minden esetben kell a leírtak alapján elvégezni a tárgyakat, viszont arra érdemes odafigyelni, hogy lehetnek egymásra épülő tárgyak. Ilyen esetben az egyik teljesítése csak akkor lehetséges, hogy ha egy korábbi félévben már annak a kritériumát sikeresen elvégeztétek.
9. SZOC
A rendszeres szociális ösztöndíjra olyan nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak. Az ösztöndíj havi pénzbeli juttatást ad, minden hónapban egy féléven át, amit minden félévben újra kell igényelni. Az igény elfogadásához többek között a pályázóval egy lakcímre bejelentettek számát, az egy főre jutó havi jövedelmet, a pályázó egészségügyi állapotát vagy a napi ingázási távolságot is figyelembe veszik. A különböző ösztöndíjakról és azok megszerzéséről alábbi cikkünkben olvashattok.
10. Passzív félév
Másik nevén halasztási szünet azt jelenti, hogy nem aktiváljátok magatokat az adott félévre, így nem lesz aktív hallgatói jogviszonyotok és nincsenek óráitok, se vizsgáitok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezzel kiestetek az egyetemről, mivel a következő félévben már újra felvehetitek a tárgyaitok. Viszont ha három egymást követő passzív félév után sem jelentkeztek vissza az egyetemre, ez esetben az intézmény megszünteti a jogviszonyotokat.
10+1 Szabvál – kötvál
A szabadon választható tárgyak közül bármelyiket felvehetitek – félévektől függetlenül - tetszés szerint. Legtöbb esetben a kötelezően szükséges kreditmennyiség kipótlását segíti, ha a kötelezően választható tárgyaitok ehhez nem lennének elegek. A kötelezően választható (kötvál) tárgyakat mindenkinek teljesítenie kell a diploma megszerzéséhez. Azt, hogy ezek melyik tárgyak és melyik félévben érdemes azokat felvenni, a tanegységlistából tudhatjátok meg.
