Hogyan működik az egyetemi átsorolás? Mutatjuk mit tegyetek, és mit ne

Az önköltségesek ne csüggedjenek, az államira felvettek pedig figyeljenek oda. Mindkét képzési formából át lehet kerülni a másikba, ha jól tanul az ember, vagy ha éppen az ellenkezőjét teszi. Mutatjuk, hogy mi is az az átsorolás és mi kell, hogy átkerüljünk, vagy épp bennmaradjunk.

Ösztöndíjas képzésre a legtöbb esetben jóval nehezebb bekerülni, mint önköltségesre. Magasabbak a ponthatárok és kevés a férőhely. Az egyetem első évét gyakran azzal a tervvel kezdik a hallgatók, hogy igaz, csak önköltségesre jutottak be, de majd a jó tanulmányi eredmények miatt átsorolják őket államira.

Az, hogy milyen formában kezdtétek az egyetemet nem jelenti azt, hogy véglegesen abban a finanszírozásban maradtok. Ha jól tanultok van esély átkerülni az állami támogatásba, viszont az ösztöndíjas helyeket is el lehet veszíteni, ha nem fektettek kellő energiát a tanulmányaitokba.

Fontos tudni, hogy az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként csak egyszer kötelesek megtenni.

Ösztöndíjasból önköltséges

Egyetemtől és szaktól függetlenül, ha az állami ösztöndíjas hallgató nem felel meg a megszabott feltételeknek, abban az esetben az egyetem a tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni.

Az automatikus fizetős képzésre való átsorolás feltételei:

  • az utolsó két aktív félévben átlagban nem szerzett legalább 18 kreditet
  • nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát visszavonja, vagy kimerítette a rendelkezésre álló támogatott időt

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap-vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjas formában - ezen felül minden további félévet önköltséges formában tudtok elvézegni.

Fizetősből ösztöndíjasba

Ez a fajta átsorolás azért nehezebb tud lenni, ugyanis az egyetemek csak a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre tudnak másik hallgatókat felvenni , amihez az átsorolást előzetesen kérelmezni kell. Így azok közül is a legjobb teljesítményt elérő hallgatók kerülhetnek át, rangsorolás alapján.

Tehát csak akkor kerülhettek át ingyenes képzésbe, ha jó a teljesítményetek, kérvényezitek az átsorolást és van üres hely a szakotokon. Az átsorolási kérelmet a Neptunon keresztül lehet intézni, amihez nem kell külön nyomtatványokat kitölteni. A bekerülést állami képzésre nehezíti az a tény még, hogy ha egy év alatt az ösztöndíjasok közül senkit nem sorolnak át önköltségesre, akkor sajnos nem is tudnak másik hallgatót átvenni.

Az átsoroláshoz szükséges átlagot az egyetemek határozzák meg, így ez intézményenként eltérhet, tehát mindenképp nézzetek utána a saját tanulmányi osztályotoknál az ezzel kapcsolatos információknak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.