A hagyomány eredetét a tengerentúlon, olyan helyen kell keresni, ahol még volt is konkrét szerepe a sapkáknak, nem csak beszereztek egyet a diplomaosztó előtt.
A talár a legközhelyesebb szimbóluma a diplomaszerzésnek. Olyannyira elterjedt mindenütt, hogy – miután angolul jó eséllyel arra is graduationként hivatkoznak – az ember, ha középiskolás ballagásra keresne képeslapot, jó eséllyel ott is talárokkal lesz tele az összes, még ha ott nincs is semmi értelme. Idáig világos, de mi értelme feldobálni? Ha valaki abszolút nem ismeri ezt a kultúrkört, azt gondolhatná, hogy a bizonyos helyeken ki is dekorált, szimbolikus fejfedőket, ha nem is vitrinben, de azért minimum becsben tartják, akiknek ez szimbolizál minden vizsga előtt átvirrasztott éjszakát, ami után most végre kezében tarthatja a diplomáját.
A Tassel Depot blogbejegyzése szerint a hagyomány az USA tengerészeti akadémiájáig vezethető vissza, ahol először 1912-ben, vagyis több, mint száz éve kezdtek el sapkát dobálni. A megfejtése pedig az, hogy a diákok, miután végeztek, tengerészkadétból tengerésztisztté váltak.
Ezáltal pedig az egyenruhájukhoz tartozó sapkát egy másik, az új rangjukhoz megfelelőre cserélhették le.
A diákok pedig, lévén, már nincs rá szükségük, meghaladták azt a szintet, a levegőbe dobták a régit. Innen született meg a hagyomány, melynek mára igazából nincs gyakorlati értelme, hiszen a többség kifejezetten a diplomaosztóra vesz (vagy kölcsönöz) talárt és nem használ rangjelzéseket, ha a kis- és nagydoktort nem soroljuk ide.
Azóta néhány iskola megpróbálta betiltani a szokást, lévén, ezek a kalapok nem a legpuhábbak és ha egy tömegben elkezdjük dobálni, az okozhat sérüléseket. A kelet-angliai egyetemen például azzal hozakodtak elő, hogy a diákok csak tegyenek úgy, mintha dobálnának és utólag photoshopolják rá a sapkákat. Nem meglepő módon az ötlet nem aratott osztatlan sikert a végzősök közt, a talár sapkájának dobálása pedig világszerte megmaradt, mint a diplomaszerzés ünneplésének szimbolikus aktusa. Persze valahol kiegészítik furább szokásokkal, amit már nekünk is magyarázni kéne.
(Kiemelt kép: Vasily Koloda, Unsplash)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
