A hagyomány eredetét a tengerentúlon, olyan helyen kell keresni, ahol még volt is konkrét szerepe a sapkáknak, nem csak beszereztek egyet a diplomaosztó előtt.
A talár a legközhelyesebb szimbóluma a diplomaszerzésnek. Olyannyira elterjedt mindenütt, hogy – miután angolul jó eséllyel arra is graduationként hivatkoznak – az ember, ha középiskolás ballagásra keresne képeslapot, jó eséllyel ott is talárokkal lesz tele az összes, még ha ott nincs is semmi értelme. Idáig világos, de mi értelme feldobálni? Ha valaki abszolút nem ismeri ezt a kultúrkört, azt gondolhatná, hogy a bizonyos helyeken ki is dekorált, szimbolikus fejfedőket, ha nem is vitrinben, de azért minimum becsben tartják, akiknek ez szimbolizál minden vizsga előtt átvirrasztott éjszakát, ami után most végre kezében tarthatja a diplomáját.
A Tassel Depot blogbejegyzése szerint a hagyomány az USA tengerészeti akadémiájáig vezethető vissza, ahol először 1912-ben, vagyis több, mint száz éve kezdtek el sapkát dobálni. A megfejtése pedig az, hogy a diákok, miután végeztek, tengerészkadétból tengerésztisztté váltak.
Ezáltal pedig az egyenruhájukhoz tartozó sapkát egy másik, az új rangjukhoz megfelelőre cserélhették le.
A diákok pedig, lévén, már nincs rá szükségük, meghaladták azt a szintet, a levegőbe dobták a régit. Innen született meg a hagyomány, melynek mára igazából nincs gyakorlati értelme, hiszen a többség kifejezetten a diplomaosztóra vesz (vagy kölcsönöz) talárt és nem használ rangjelzéseket, ha a kis- és nagydoktort nem soroljuk ide.
Azóta néhány iskola megpróbálta betiltani a szokást, lévén, ezek a kalapok nem a legpuhábbak és ha egy tömegben elkezdjük dobálni, az okozhat sérüléseket. A kelet-angliai egyetemen például azzal hozakodtak elő, hogy a diákok csak tegyenek úgy, mintha dobálnának és utólag photoshopolják rá a sapkákat. Nem meglepő módon az ötlet nem aratott osztatlan sikert a végzősök közt, a talár sapkájának dobálása pedig világszerte megmaradt, mint a diplomaszerzés ünneplésének szimbolikus aktusa. Persze valahol kiegészítik furább szokásokkal, amit már nekünk is magyarázni kéne.
(Kiemelt kép: Vasily Koloda, Unsplash)
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
