A hagyomány eredetét a tengerentúlon, olyan helyen kell keresni, ahol még volt is konkrét szerepe a sapkáknak, nem csak beszereztek egyet a diplomaosztó előtt.
A talár a legközhelyesebb szimbóluma a diplomaszerzésnek. Olyannyira elterjedt mindenütt, hogy – miután angolul jó eséllyel arra is graduationként hivatkoznak – az ember, ha középiskolás ballagásra keresne képeslapot, jó eséllyel ott is talárokkal lesz tele az összes, még ha ott nincs is semmi értelme. Idáig világos, de mi értelme feldobálni? Ha valaki abszolút nem ismeri ezt a kultúrkört, azt gondolhatná, hogy a bizonyos helyeken ki is dekorált, szimbolikus fejfedőket, ha nem is vitrinben, de azért minimum becsben tartják, akiknek ez szimbolizál minden vizsga előtt átvirrasztott éjszakát, ami után most végre kezében tarthatja a diplomáját.
A Tassel Depot blogbejegyzése szerint a hagyomány az USA tengerészeti akadémiájáig vezethető vissza, ahol először 1912-ben, vagyis több, mint száz éve kezdtek el sapkát dobálni. A megfejtése pedig az, hogy a diákok, miután végeztek, tengerészkadétból tengerésztisztté váltak.
Ezáltal pedig az egyenruhájukhoz tartozó sapkát egy másik, az új rangjukhoz megfelelőre cserélhették le.
A diákok pedig, lévén, már nincs rá szükségük, meghaladták azt a szintet, a levegőbe dobták a régit. Innen született meg a hagyomány, melynek mára igazából nincs gyakorlati értelme, hiszen a többség kifejezetten a diplomaosztóra vesz (vagy kölcsönöz) talárt és nem használ rangjelzéseket, ha a kis- és nagydoktort nem soroljuk ide.
Azóta néhány iskola megpróbálta betiltani a szokást, lévén, ezek a kalapok nem a legpuhábbak és ha egy tömegben elkezdjük dobálni, az okozhat sérüléseket. A kelet-angliai egyetemen például azzal hozakodtak elő, hogy a diákok csak tegyenek úgy, mintha dobálnának és utólag photoshopolják rá a sapkákat. Nem meglepő módon az ötlet nem aratott osztatlan sikert a végzősök közt, a talár sapkájának dobálása pedig világszerte megmaradt, mint a diplomaszerzés ünneplésének szimbolikus aktusa. Persze valahol kiegészítik furább szokásokkal, amit már nekünk is magyarázni kéne.
(Kiemelt kép: Vasily Koloda, Unsplash)
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
