Jó ma magyar egyetemistának lenni Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerint, de az Erasmus helyzetéről és a modellváltásról is beszélt.
Hankó Balázs,a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén kedden arról beszélt, jó ma magyar egyetemistának lenni, hiszen az ország sikeres egyetemein a hallgatók versenyképes tudást, azzal pedig biztos jövőt kaphatnak. Szerinte a modellváltás hívószavai az autonómia, versenyképesség, rugalmasság és kiszámíthatóság.
Az Oslói Egyetem idei kutatása alapján azonban Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot. Hankó Balázs ugyanakkor elmondta, hogy az állam hátrébb lépett, hiszen a fenntartó kuratórium és egyetem az, mely meghatározza a jövő céljait, emellett az egyetem gazdálkodik saját ingatlanjaival, ingóságaival és önállóan alakítja saját gazdasági kapcsolatait. Eddig az összes egyetemi kuratóriumban kormányközeli személyek váltották a lemondó minisztereket.
Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsőoktatást tekintve céljaik közé tartozik, hogy 2030-ra legyen Magyarországnak olyan egyeteme, mely a világ száz legjobbja között van. Azt is elmondta, hogy a Miskolci Egyetem mellett az ország másik tíz egyeteme is a világ legjobb öt százalékában van, míg két éve kilenc, négy éve pedig hét ilyen egyetem volt az országban.Továbbá az elmúlt években 21 százalékról 18,7 százalékra csökkent a diplomát nem megszerzők aránya (bár az EU adatai szerint Magyarország továbbra is le van maradva a diplomások számát tekintve), emellett 26 százalékkal nőtt a magyar egyetemek tudományos teljesítménye a legjobb nemzetközi lapokban.
Lesz Erasmus
Erasmus lesz jövő június 30-ig és az azt követő időszakban is, mert az erre rendelkezésre álló keretek biztosítottak – mondta az államtitkár. Ugyanakkor július harmadikán megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.
Arról is beszámolt az államtitkár, hogy a Miskolci Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen ad majd helyet az Európai Egyetemi Játékoknak, melynek sikeres megrendezéséhez a magyar kormány biztosította azt a 20,6 milliárd forintot, mely az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
