A Tokaj-Hegyalja Egyetemen úgy néz ki, lezártnak tekintik a lemondásba torkolló rektorválasztást

A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája: a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy a kuratórium tagjainak.

  • Tarnay Kristóf

„A rektorválasztás időszaka kicsit zajosabbra sikerült, mint amire számítottunk”

– mondta Horváth Ágnes, a Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektora a Telex birtokába került hangfelvétel szerint egy keddi megbeszélésen, amit az intézmény rektorválasztása miatt kezdeményeztek. Mint korábban megírtuk, a felsőoktatási intézmény alapítványi kuratóriumának éléről távozik az a Stumpf István, aki korábban a modellváltást levezényelte kormánybiztosként. A kuratórium ugyanis leszavazta a szenátus rektorjelöltjét. Ez Stumpf szerint „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”, ezért az általuk megszavazott Horváth ideiglenes megbízatását 3 hónappal meghosszabbította és lemondott.

Most azonban úgy néz ki, bár azt hitték az oktatók, ez valóban ideiglenes meghosszabbítás lesz, a kuratórium lezártnak tekinti a rektorválasztást. Pedig a lap úgy tudja, aláírásgyűjtés is indult, hogy a szenátus jelöltjét, Fiáth Attilát nevezzék ki az intézmény élére. Horváth Ágnes a cikk szerint a konfliktusok megbeszélésének hangsúlyozása mellett arról beszélt, most már

„mindenki tegye a dolgát, vége van a választási időszaknak”, azt le kell zárni.

A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy pedig a kuratórium tagjainak, akik mandátuma csak azért nem tart végül élethosszig, mert az uniós intézmények ezt is kifogásolták.

A hangfelvétel szerint az egyeztetésen Wáberer György kuratóriumi tag arról beszélt, június 20-tól (ezzel a dátummal mondott le Stumpf) lesz új kuratórium, ami rendezni fogja a kialakult gondokat. Bár az nem hangzott el, hogy a két lemondott tag – Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik – helyére kik kerülnek. Elmondása alapján olyannal nem találkozott, hogy egy kisebbség akarja ráerőltetni az akaratát a többségre, a kisebbségnek le kellett vonni a következtetéseket – reagált a szavazásra. Felidézte: 14-szer szavaztatták meg a szenátusban a rektort, mert mindig döntetlen volt az eredmény. „Ágnes kinevezését értsék úgy, mintha le lenne zárva” – fogalmazott. Stumpf munkáját megköszönte, de szerinte neki is el kell fogadnia azt, ha a kuratóriumi tagok másként nézik a világot és mást akarnak.

Stumpf István azonban az egyetem polgárainak küldött levelében azt írta, a vonatkozó törvények alapján a rektorjelölt megválasztása egyértelműen az egyetem szenátusának hatásköre. Így szerinte a kuratórium kizárólag a szenátus által megválasztott személyről szavazhatott volna, semmiképp sem térhetett volna el a határozatától egy másik pályázó megbízásával.

Ő a kuratóriumi döntést így érvénytelennek tartja.

(Kiemelt kép: A Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete Sárospatakon, fotó: Ripkagergely, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0)

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.