A Tokaj-Hegyalja Egyetemen úgy néz ki, lezártnak tekintik a lemondásba torkolló rektorválasztást

A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája: a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy a kuratórium tagjainak.

  • Tarnay Kristóf

„A rektorválasztás időszaka kicsit zajosabbra sikerült, mint amire számítottunk”

– mondta Horváth Ágnes, a Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektora a Telex birtokába került hangfelvétel szerint egy keddi megbeszélésen, amit az intézmény rektorválasztása miatt kezdeményeztek. Mint korábban megírtuk, a felsőoktatási intézmény alapítványi kuratóriumának éléről távozik az a Stumpf István, aki korábban a modellváltást levezényelte kormánybiztosként. A kuratórium ugyanis leszavazta a szenátus rektorjelöltjét. Ez Stumpf szerint „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”, ezért az általuk megszavazott Horváth ideiglenes megbízatását 3 hónappal meghosszabbította és lemondott.

Most azonban úgy néz ki, bár azt hitték az oktatók, ez valóban ideiglenes meghosszabbítás lesz, a kuratórium lezártnak tekinti a rektorválasztást. Pedig a lap úgy tudja, aláírásgyűjtés is indult, hogy a szenátus jelöltjét, Fiáth Attilát nevezzék ki az intézmény élére. Horváth Ágnes a cikk szerint a konfliktusok megbeszélésének hangsúlyozása mellett arról beszélt, most már

„mindenki tegye a dolgát, vége van a választási időszaknak”, azt le kell zárni.

A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy pedig a kuratórium tagjainak, akik mandátuma csak azért nem tart végül élethosszig, mert az uniós intézmények ezt is kifogásolták.

A hangfelvétel szerint az egyeztetésen Wáberer György kuratóriumi tag arról beszélt, június 20-tól (ezzel a dátummal mondott le Stumpf) lesz új kuratórium, ami rendezni fogja a kialakult gondokat. Bár az nem hangzott el, hogy a két lemondott tag – Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik – helyére kik kerülnek. Elmondása alapján olyannal nem találkozott, hogy egy kisebbség akarja ráerőltetni az akaratát a többségre, a kisebbségnek le kellett vonni a következtetéseket – reagált a szavazásra. Felidézte: 14-szer szavaztatták meg a szenátusban a rektort, mert mindig döntetlen volt az eredmény. „Ágnes kinevezését értsék úgy, mintha le lenne zárva” – fogalmazott. Stumpf munkáját megköszönte, de szerinte neki is el kell fogadnia azt, ha a kuratóriumi tagok másként nézik a világot és mást akarnak.

Stumpf István azonban az egyetem polgárainak küldött levelében azt írta, a vonatkozó törvények alapján a rektorjelölt megválasztása egyértelműen az egyetem szenátusának hatásköre. Így szerinte a kuratórium kizárólag a szenátus által megválasztott személyről szavazhatott volna, semmiképp sem térhetett volna el a határozatától egy másik pályázó megbízásával.

Ő a kuratóriumi döntést így érvénytelennek tartja.

(Kiemelt kép: A Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete Sárospatakon, fotó: Ripkagergely, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.