Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája: a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy a kuratórium tagjainak.
„A rektorválasztás időszaka kicsit zajosabbra sikerült, mint amire számítottunk”
– mondta Horváth Ágnes, a Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektora a Telex birtokába került hangfelvétel szerint egy keddi megbeszélésen, amit az intézmény rektorválasztása miatt kezdeményeztek. Mint korábban megírtuk, a felsőoktatási intézmény alapítványi kuratóriumának éléről távozik az a Stumpf István, aki korábban a modellváltást levezényelte kormánybiztosként. A kuratórium ugyanis leszavazta a szenátus rektorjelöltjét. Ez Stumpf szerint „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”, ezért az általuk megszavazott Horváth ideiglenes megbízatását 3 hónappal meghosszabbította és lemondott.
Most azonban úgy néz ki, bár azt hitték az oktatók, ez valóban ideiglenes meghosszabbítás lesz, a kuratórium lezártnak tekinti a rektorválasztást. Pedig a lap úgy tudja, aláírásgyűjtés is indult, hogy a szenátus jelöltjét, Fiáth Attilát nevezzék ki az intézmény élére. Horváth Ágnes a cikk szerint a konfliktusok megbeszélésének hangsúlyozása mellett arról beszélt, most már
„mindenki tegye a dolgát, vége van a választási időszaknak”, azt le kell zárni.
A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy pedig a kuratórium tagjainak, akik mandátuma csak azért nem tart végül élethosszig, mert az uniós intézmények ezt is kifogásolták.
A hangfelvétel szerint az egyeztetésen Wáberer György kuratóriumi tag arról beszélt, június 20-tól (ezzel a dátummal mondott le Stumpf) lesz új kuratórium, ami rendezni fogja a kialakult gondokat. Bár az nem hangzott el, hogy a két lemondott tag – Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik – helyére kik kerülnek. Elmondása alapján olyannal nem találkozott, hogy egy kisebbség akarja ráerőltetni az akaratát a többségre, a kisebbségnek le kellett vonni a következtetéseket – reagált a szavazásra. Felidézte: 14-szer szavaztatták meg a szenátusban a rektort, mert mindig döntetlen volt az eredmény. „Ágnes kinevezését értsék úgy, mintha le lenne zárva” – fogalmazott. Stumpf munkáját megköszönte, de szerinte neki is el kell fogadnia azt, ha a kuratóriumi tagok másként nézik a világot és mást akarnak.
Stumpf István azonban az egyetem polgárainak küldött levelében azt írta, a vonatkozó törvények alapján a rektorjelölt megválasztása egyértelműen az egyetem szenátusának hatásköre. Így szerinte a kuratórium kizárólag a szenátus által megválasztott személyről szavazhatott volna, semmiképp sem térhetett volna el a határozatától egy másik pályázó megbízásával.
Ő a kuratóriumi döntést így érvénytelennek tartja.
(Kiemelt kép: A Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete Sárospatakon, fotó: Ripkagergely, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0)
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.