Az MCC intézetigazgatója szerint is benne van a kevés diplomásban, hogy a kormány inkább a szakképzést népszerűsíti

Ahogyan az is, hogy a húszas éveik második felében már kevesebben mennek egyetemre.

  • Tarnay Kristóf

Korábban írtunk róla, hogy az EU tervezett menetrendjét, hogy 2030-ra 45 százaléknak legyen diplomája, csak a tagállamok felének sikerült eddig tartania, Magyarországon például a 25-34 éves kor közöttiek 32 százaléka rendelkezik diplomával, jóval elmaradva a 42 százalékos uniós átlagtól is. Az InfoRádióban Setényi Jánost, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatóját kérdezték ennek hátteréről, aki több szempontot is említett, ezek közül az egyik kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy az MCC-t sokan egyfajta kormányközeli elitképzőnek tekintik.

Úgy látja ugyanis, hogy mások mellett hozzájárul ehhez az alacsonyabb számarányhoz az is, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.

Emellett a bizonyos tudományterületeken más uniós országokhoz viszonyítva szigorú bejutási szabályokat említette, illetve, hogy a felsőoktatásban jellemzően a 18-20 éves korosztály tanul leggyakrabban, az idősebb fiatal felnőttek már kevésbé. Vagyis egy szak elvégzése után a többség igyekszik ott elhelyezkedni. „De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában” – magyarázta.

A közelmúltban egyébként éppen elkezdtek lazítani a feltételeken, eltörölték a kötelező nyelvvizsgát és módosították a felvételi követelményeket is. Setényi szerint ez növelheti is a diplomások arányát. Ugyanakkor úgy látja, jelentősen csak az módosítana rajta, ha a már dolgozó fiatal felnőtteket is valahogyan be tudnák vonzani az egyetemekre, például tanulmányi hitelekkel és a munkatapasztalat beszámításával. Mint fogalmazott a műsorban:

„Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.”

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.