Ahogyan az is, hogy a húszas éveik második felében már kevesebben mennek egyetemre.
Korábban írtunk róla, hogy az EU tervezett menetrendjét, hogy 2030-ra 45 százaléknak legyen diplomája, csak a tagállamok felének sikerült eddig tartania, Magyarországon például a 25-34 éves kor közöttiek 32 százaléka rendelkezik diplomával, jóval elmaradva a 42 százalékos uniós átlagtól is. Az InfoRádióban Setényi Jánost, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatóját kérdezték ennek hátteréről, aki több szempontot is említett, ezek közül az egyik kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy az MCC-t sokan egyfajta kormányközeli elitképzőnek tekintik.
Úgy látja ugyanis, hogy mások mellett hozzájárul ehhez az alacsonyabb számarányhoz az is, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.
Emellett a bizonyos tudományterületeken más uniós országokhoz viszonyítva szigorú bejutási szabályokat említette, illetve, hogy a felsőoktatásban jellemzően a 18-20 éves korosztály tanul leggyakrabban, az idősebb fiatal felnőttek már kevésbé. Vagyis egy szak elvégzése után a többség igyekszik ott elhelyezkedni. „De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában” – magyarázta.
A közelmúltban egyébként éppen elkezdtek lazítani a feltételeken, eltörölték a kötelező nyelvvizsgát és módosították a felvételi követelményeket is. Setényi szerint ez növelheti is a diplomások arányát. Ugyanakkor úgy látja, jelentősen csak az módosítana rajta, ha a már dolgozó fiatal felnőtteket is valahogyan be tudnák vonzani az egyetemekre, például tanulmányi hitelekkel és a munkatapasztalat beszámításával. Mint fogalmazott a műsorban:
„Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.”
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
