Korábban írtunk róla, hogy az EU tervezett menetrendjét, hogy 2030-ra 45 százaléknak legyen diplomája, csak a tagállamok felének sikerült eddig tartania, Magyarországon például a 25-34 éves kor közöttiek 32 százaléka rendelkezik diplomával, jóval elmaradva a 42 százalékos uniós átlagtól is. Az InfoRádióban Setényi Jánost, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatóját kérdezték ennek hátteréről, aki több szempontot is említett, ezek közül az egyik kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy az MCC-t sokan egyfajta kormányközeli elitképzőnek tekintik.
Úgy látja ugyanis, hogy mások mellett hozzájárul ehhez az alacsonyabb számarányhoz az is, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.
Emellett a bizonyos tudományterületeken más uniós országokhoz viszonyítva szigorú bejutási szabályokat említette, illetve, hogy a felsőoktatásban jellemzően a 18-20 éves korosztály tanul leggyakrabban, az idősebb fiatal felnőttek már kevésbé. Vagyis egy szak elvégzése után a többség igyekszik ott elhelyezkedni. „De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában” – magyarázta.
A közelmúltban egyébként éppen elkezdtek lazítani a feltételeken, eltörölték a kötelező nyelvvizsgát és módosították a felvételi követelményeket is. Setényi szerint ez növelheti is a diplomások arányát. Ugyanakkor úgy látja, jelentősen csak az módosítana rajta, ha a már dolgozó fiatal felnőtteket is valahogyan be tudnák vonzani az egyetemekre, például tanulmányi hitelekkel és a munkatapasztalat beszámításával. Mint fogalmazott a műsorban:
„Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.”
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
