Az MCC intézetigazgatója szerint is benne van a kevés diplomásban, hogy a kormány inkább a szakképzést népszerűsíti

Ahogyan az is, hogy a húszas éveik második felében már kevesebben mennek egyetemre.

  • Tarnay Kristóf

Korábban írtunk róla, hogy az EU tervezett menetrendjét, hogy 2030-ra 45 százaléknak legyen diplomája, csak a tagállamok felének sikerült eddig tartania, Magyarországon például a 25-34 éves kor közöttiek 32 százaléka rendelkezik diplomával, jóval elmaradva a 42 százalékos uniós átlagtól is. Az InfoRádióban Setényi Jánost, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatóját kérdezték ennek hátteréről, aki több szempontot is említett, ezek közül az egyik kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy az MCC-t sokan egyfajta kormányközeli elitképzőnek tekintik.

Úgy látja ugyanis, hogy mások mellett hozzájárul ehhez az alacsonyabb számarányhoz az is, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.

Emellett a bizonyos tudományterületeken más uniós országokhoz viszonyítva szigorú bejutási szabályokat említette, illetve, hogy a felsőoktatásban jellemzően a 18-20 éves korosztály tanul leggyakrabban, az idősebb fiatal felnőttek már kevésbé. Vagyis egy szak elvégzése után a többség igyekszik ott elhelyezkedni. „De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában” – magyarázta.

A közelmúltban egyébként éppen elkezdtek lazítani a feltételeken, eltörölték a kötelező nyelvvizsgát és módosították a felvételi követelményeket is. Setényi szerint ez növelheti is a diplomások arányát. Ugyanakkor úgy látja, jelentősen csak az módosítana rajta, ha a már dolgozó fiatal felnőtteket is valahogyan be tudnák vonzani az egyetemekre, például tanulmányi hitelekkel és a munkatapasztalat beszámításával. Mint fogalmazott a műsorban:

„Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.”

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.