Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Ahogyan az is, hogy a húszas éveik második felében már kevesebben mennek egyetemre.
Korábban írtunk róla, hogy az EU tervezett menetrendjét, hogy 2030-ra 45 százaléknak legyen diplomája, csak a tagállamok felének sikerült eddig tartania, Magyarországon például a 25-34 éves kor közöttiek 32 százaléka rendelkezik diplomával, jóval elmaradva a 42 százalékos uniós átlagtól is. Az InfoRádióban Setényi Jánost, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatóját kérdezték ennek hátteréről, aki több szempontot is említett, ezek közül az egyik kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy az MCC-t sokan egyfajta kormányközeli elitképzőnek tekintik.
Úgy látja ugyanis, hogy mások mellett hozzájárul ehhez az alacsonyabb számarányhoz az is, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.
Emellett a bizonyos tudományterületeken más uniós országokhoz viszonyítva szigorú bejutási szabályokat említette, illetve, hogy a felsőoktatásban jellemzően a 18-20 éves korosztály tanul leggyakrabban, az idősebb fiatal felnőttek már kevésbé. Vagyis egy szak elvégzése után a többség igyekszik ott elhelyezkedni. „De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában” – magyarázta.
A közelmúltban egyébként éppen elkezdtek lazítani a feltételeken, eltörölték a kötelező nyelvvizsgát és módosították a felvételi követelményeket is. Setényi szerint ez növelheti is a diplomások arányát. Ugyanakkor úgy látja, jelentősen csak az módosítana rajta, ha a már dolgozó fiatal felnőtteket is valahogyan be tudnák vonzani az egyetemekre, például tanulmányi hitelekkel és a munkatapasztalat beszámításával. Mint fogalmazott a műsorban:
„Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.”
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.