Szerintük a koronavírus-járvány idején elrendelt online oktatásért nem ugyanazt az árat kellett volna fizetniük, mint a "rendes" egyetemi órákért.
Kilencvenezer egyetemista indított jogi segítséggel eljárást tizennyolc felsőoktatási intézménnyel szemben, hogy visszakapják a korábban befizetett tandíjak egy részét - írja az itv.com.
A lap szerint a brit egyetemistáknak kilencezer, míg az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákoknak akár negyvenezer font is lehet az éves tandíja attól függően, hogy milyen képzésre járnak. Ez a jelenléti oktatást foglalja magába, amivel többek között együtt jár a társas kapcsolatok kiépítése, a különböző egyetemi programokon, órákon részvétel és az egyetemi létesítmények használata. Ennek ellenére a koronavírus-járvány alatt elrendelt online oktatás alatt a hallgatóknak ugyanennyi tandíjat kellett fizetniük, holott szerintük az online oktatás minősége jelentősen elmaradt az elvártaktól.
Hátrány a munkaerőpiacon
A perben részt vevő hallgatók szerint azok a diákok, akik 2020 és 2022 között valamelyik brit egyetemen tanultak, jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen a cégek tisztában vannak azzal, hogy a távoktatás közel sem volt olyan hatékony ebben az időszakban, mint amilyen jelenléti formában lehetett volna.
"Nem ezért fizettek, emellett pedig sok diplomástól kapunk olyan visszajelzést, miszerint az online oktatás gátolja a munkaerőpiaci lehetőségeiket, mert a munkaadók is tudják, hogy ez az egész csak egy online kurzus volt főként a Zoom és a YouTube használatával" - számolt be róla Ryan Dunleavy jogi képviselő, aki szerint a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor a diákok mérlegelik, mit kapnak a befizetett tandíjért cserébe.
Grace Fletcher, a Northumbria University hallgatójának 2020-ban volt olyan féléve, amikor hetente mindössze hat óráját tartották meg online, emellett nem hagyhatta el a szállását, így értelemszerűen nem használta az egyetemek épületét, és nem is tapasztalta meg az egyetemi életet sem, viszont a teljes tandíjat be kellett fizetnie.
A lap szerint az Egyesült Királyságban jelenleg több mint ezer - tandíjjal kapcsolatos - per folyik, a jogi szervezetek szerint pedig a hallgatók megérdemlik a kártérítést, hiszen nem azt kapták a befizetett pénzükért, ami eredetileg járt volna. Steven West, a University UK elnöke más véleményen van, szerinte az egyetemek ugyanazt az oktatást nyújtották a járvány alatt, mint korábban, emellett ugyanúgy fizetniük kellett az alkalmazottaikat és a biztosítani bizonyos szolgáltatásokat.
"A másik lehetőség az egyetemek bezárása lett volna, ami pusztító hatást gyakorolt volna a halasztani kényszerülő hallgatókra és az egész országra is" - mondta.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
