A hét hírei: tovább dagad az Erasmus-botrány, könnyebb lesz kirúgni a polgári engedetlenkedő tanárokat

Bizonytalan helyzetbe került 21 magyar alapítványi egyetem nemzetközi csereprogramjának jövője, március végéig kell megállapodnia a kormánynak, ha 2024-ben is szeretnének az érintett egyetemek Erasmus+ és Horizont programokban részt venni - és ez még csak a jéghegy csúcsa. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit az egyetemi felvételivel, a tanári tiltakozásokkal és leendő középiskolásokra váró fontos vizsgákkal kapcsolatban is.

  • Eduline

Kimaradhat az Erasmus-programból huszonegy magyar egyetem?

Átmenetileg nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. Márpedig Magyarországon 21 ilyen egyetem van.

Az üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben. Ezt erősítette meg pénteken Orbán Viktor is, aki azt mondta, ha nem tudnak megállapodni, a költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat

„Előtte egyszer sem voltam külföldön”: egyetemisták mesélnek arról, mit jelent(ett) számukra az Erasmus.

Új kormányrendelet jelent meg, könnyebb lesz kirúgni a polgári engedetlenkedő pedagógusokat

Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) erre reagálva kiadott egy közleményt, szerintük ez egy végtelenül cinikus és embertelen rendelet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig bejelentette, ők is csatlakoznak a PDSZ január 23-ra hirdetett egyhetes sztrájkjához.

Itt vannak a dátumok: megvan, mikor lesz a 2023-as tavaszi szünet az iskolákban

Tényleg teljesen átírták az egyetemi felvételi szabályait, eltűntek a népszerű szakok előzetes ponthatárai

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van. A szabályokról itt olvashattok el mindent.

Enyhe betegségekről nem kell orvosi papír, az egyik pomázi iskolában mostantól akármennyi napot igazolhatnak a szülők

Ezentúl nem maximálják a szülők által igazolható napok számát – így döntött az egyik pomázi iskola. Máshol ennél jóval szigorúbbak a szabályok, a legenyhébb – nemhogy orvosi kezelést, de vizsgálatot sem igénylő – tünetekről is orvosi igazolást kell vinni. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok évek óta kérik az iskolákat és az oktatásirányítást, számolják fel az „igazolásgyárat”, amely éppen a gyógyítástól veszi el az időt. A teljes cikkünket itt olvashatjátok.

Semmi értelme nincs az Oxfordhoz vagy a Yale-hez hasonlítgatni a magyar egyetemeket. Ami kellene: pénz és autonómia

Az európai középmezőny mögött – ez a jellemző pozíciója a magyar egyetemeknek a globális felsőoktatási rangsorokban. Nincs is sok értelme az ELTE, a Műegyetem vagy akár a szegedi egyetem helyezését az Oxfordéhoz, a Harvardéhoz vagy a Yale-éhez mérni, a rangsorokat ugyanis többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége alapján állítják össze. Publikálni viszont azok tudnak, akik kutatnak. Kutatáshoz pedig pénz kell – nem is kevés. Az autonómia pedig a sikeres működés és presztízs előfeltétele.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.