A hét hírei: tovább dagad az Erasmus-botrány, könnyebb lesz kirúgni a polgári engedetlenkedő tanárokat

Bizonytalan helyzetbe került 21 magyar alapítványi egyetem nemzetközi csereprogramjának jövője, március végéig kell megállapodnia a kormánynak, ha 2024-ben is szeretnének az érintett egyetemek Erasmus+ és Horizont programokban részt venni - és ez még csak a jéghegy csúcsa. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit az egyetemi felvételivel, a tanári tiltakozásokkal és leendő középiskolásokra váró fontos vizsgákkal kapcsolatban is.

  • Eduline

Kimaradhat az Erasmus-programból huszonegy magyar egyetem?

Átmenetileg nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. Márpedig Magyarországon 21 ilyen egyetem van.

Az üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben. Ezt erősítette meg pénteken Orbán Viktor is, aki azt mondta, ha nem tudnak megállapodni, a költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat

„Előtte egyszer sem voltam külföldön”: egyetemisták mesélnek arról, mit jelent(ett) számukra az Erasmus.

Új kormányrendelet jelent meg, könnyebb lesz kirúgni a polgári engedetlenkedő pedagógusokat

Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) erre reagálva kiadott egy közleményt, szerintük ez egy végtelenül cinikus és embertelen rendelet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig bejelentette, ők is csatlakoznak a PDSZ január 23-ra hirdetett egyhetes sztrájkjához.

Itt vannak a dátumok: megvan, mikor lesz a 2023-as tavaszi szünet az iskolákban

Tényleg teljesen átírták az egyetemi felvételi szabályait, eltűntek a népszerű szakok előzetes ponthatárai

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van. A szabályokról itt olvashattok el mindent.

Enyhe betegségekről nem kell orvosi papír, az egyik pomázi iskolában mostantól akármennyi napot igazolhatnak a szülők

Ezentúl nem maximálják a szülők által igazolható napok számát – így döntött az egyik pomázi iskola. Máshol ennél jóval szigorúbbak a szabályok, a legenyhébb – nemhogy orvosi kezelést, de vizsgálatot sem igénylő – tünetekről is orvosi igazolást kell vinni. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok évek óta kérik az iskolákat és az oktatásirányítást, számolják fel az „igazolásgyárat”, amely éppen a gyógyítástól veszi el az időt. A teljes cikkünket itt olvashatjátok.

Semmi értelme nincs az Oxfordhoz vagy a Yale-hez hasonlítgatni a magyar egyetemeket. Ami kellene: pénz és autonómia

Az európai középmezőny mögött – ez a jellemző pozíciója a magyar egyetemeknek a globális felsőoktatási rangsorokban. Nincs is sok értelme az ELTE, a Műegyetem vagy akár a szegedi egyetem helyezését az Oxfordéhoz, a Harvardéhoz vagy a Yale-éhez mérni, a rangsorokat ugyanis többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége alapján állítják össze. Publikálni viszont azok tudnak, akik kutatnak. Kutatáshoz pedig pénz kell – nem is kevés. Az autonómia pedig a sikeres működés és presztízs előfeltétele.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.