Ezentúl nem maximálják a szülők által igazolható napok számát – így döntött az egyik pomázi iskola. Máshol ennél jóval szigorúbbak a szabályok, a legenyhébb – nemhogy orvosi kezelést, de vizsgálatot sem igénylő – tünetekről is orvosi igazolást kell vinni. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok évek óta kérik az iskolákat és az oktatásirányítást, számolják fel az „igazolásgyárat”, amely éppen a gyógyítástól veszi el az időt.
„Tájékoztatom Önöket, hogy a gyermekorvosok kezdeményezése és iskolánk vezetőségének, tantestületének támogatása alapján 2023. január 9-étől intézményünk házirendjében változik a szülők által igazolható napok száma. Az olyan betegségből adódó hiányzások igazolása, melyek miatt a szülő nem viszi el gyermekét orvoshoz, valamint bármilyen más okból történő hiányzás igazolása szülői hatáskörbe kerül korlátlan számban. A továbbiakban a szülő felelőssége mérlegelni, hogy gyermeke állapota orvosi ellátást igényel-e vagy sem. A hiányzás tényéről adott nap reggelén 9 óráig a szülő kötelessége értesíteni az osztályfőnököt a szokásos eljárásrend szerint”
- nemrég ilyen üzenetet kaptak a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskolába és Gimnáziumba járó diákok szülei a Facebookon.
Az intézmény hozzátette: az új rendelkezés a tanév végéig érvényes, „bízunk benne, hogy a következő tanévre már központi döntés alapján rendeződik a szülők által igazolható napok problémaköre”. Az iskola vezetői persze emlékeztetik a szülőket arra a minisztériumi rendeletre is, amely alapján a tanév végén nem kaphat bizonyítványt az a diák, aki legalább 250 órát kihagy – akár igazolt, akár igazolatlan órákról van szó.
Tisztelt Szülők!Tájékoztatom Önöket, hogy a gyermekorvosok kezdeményezése és iskolánk vezetőségének, tantestületének...
Posted by Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium on Saturday, January 7, 2023
Az iskola döntéséről szóló Facebook-posztot több gyermekorvos is megosztotta, azzal a kéréssel, hogy próbálják más iskolában is elérni a szülői munkaközösségek hasonló könnyítést.
Dübörög az igazolásgyár
A gyermekorvosok évek óta kérik az iskolákat és az oktatásirányítást, hogy változtassanak a hiányzások igazolásának rendjén, az ugyanis – tette közzé egy sárvári csecsemő- és gyermekgyógyász – akár napi négy órát is elvehet a munkaidejükből, így pont a lényegre, a gyógyításra nem marad idejük.
Ráadásul a legtöbb esetben olyan gyerekek iskolai, óvodai hiányzását kell igazolniuk, akiknél nem volt szükség vizsgálatra, mert csak enyhe tünetek miatt tartották otthon a szülők – bár a hasfájást, a menstruációs görcsöt, a fejfájást vagy a hasmenést egyébként sem mutatná ki a vizsgálat, így kénytelenek a szülők által elmondottakra támaszkodni.
Tavasszal írtunk a budakalászi „újításról” – Tordas Dániel gyermekorvos tavaly február óta nem állít ki orvosi igazolást, helyette azt kéri a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá és nyújtsák be az iskoláknak, óvodáknak azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatt hiányzott, de már tünetmentes. Néhány hónappal később a Facebookon azt írta, a rendszer jól működik, a környékbeli intézmények elfogadták, hogy ezentúl szülői nyilatkozatot kapnak orvosi igazolás helyett.
A példáját több más gyermekorvos követte, Pomázon, Pesterzsébeten, Csepelen is vannak már olyan gyermekorvosok, akik beszüntették az igazolásgyárat – egyben arra kérték az iskolákat, tekintsék felnőttnek a szülőket, akik el tudják dönteni, mikor kell otthon maradnia két-három napra a gyereknek, és mikor kell orvoshoz menni.
A pomázi iskola eddig is úttörő volt
A legtöbb iskola szabályzata ugyanis eddig érthetetlenül szigorú volt: a szülők tanévenként jellemzően három-öt napot igazolhatnak, „családi okokra” hivatkozva. A pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium eddig is úttörő igazolásfronton – 2017-ben úgy döntöttek, hogy a szokásos háromról tizenöt napra emelik a szülők által igazolható napok számát. Két tanévvel később az is egyértelművé vált, hogy a rendszer jól működik, a hiányzások száma nem emelkedett.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
