Nem lesz több orvosi igazolás az iskolából hiányzóknak: sorra döntenek így a gyermekorvosok

Valószínűleg Budakalász lett az ország első „igazolásmentes” városa, miután a helyi iskolák és óvodák a betegség miatt hiányzó gyerekektől már nem kérnek orvosi igazolást, hanem elfogadják a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot is. Máshol is hasonló rendszert alakítanak ki, a napokban több gyermekorvos is bejelentette, hogy sikerült megállapodni a környékbeli intézmények vezetőivel, végre vége lehet az igazolásgyárnak.

  • Szabó Fruzsina

„Minden intézménynek jogszerű lehetősége van arra, hogy orvosi igazolás helyett szülői nyilatkozatot/igazolást kérjen a hiányzás időtartamáról” – olvasható a Bizalmat a szülőnek, pedagógusnak, értelmet az orvosi igazolásnak nevű, több mint háromezer tagot számláló Facebook-csoport oldalán, amely évek óta azért küzd, hogy egy egyszerű nátháról, hasmenésről vagy más enyhébb betegségről ne kelljen orvosi igazolást kérni, ehelyett a szülő igazolhassa, miért hiányzott a diák az iskolából.

Erre egyébként egy 2012-es EMMI-rendelet valóban lehetőséget ad az iskoláknak – a jogszabályban ugyanis egy szó sincs arról, hogy a betegség miatt hiányzó diákoknak orvosi papírral kellene megjelenniük az első iskolai napon.

„Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”

olvasható a rendeletben.

A házirendet pedig maguk az iskolák módosíthatják – nem véletlen, hogy egyre több gyermekorvos kéri arra az intézményeket, hogy írják át a házirendet, lehetővé téve, hogy az orvosi igazolások helyett a szülői nyilatkozatot is elfogadhassák.

Van, ahol december 1-től nem adnak ki igazolást

Korábban már beszámoltunk arról, hogy az egyik budakalászi gyermekorvos február óta nem állít ki igazolásokat, helyette azt kéri a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá és juttassák el az iskolának azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatt hiányzott, de már tünetmentes.

Tordas Dániel akkor azt mondta az Eduline-nak, hogy az iskolai igazolások kiállítása több órát vesz el naponta az érdemi munkától. A papírok egy részét olyan gyerekekről kell kiállítaniuk, akiket az enyhe tünetek – például fejfájás, enyhe nátha vagy egy erősebb menstruációs görcs – miatt be sem vittek a rendelőbe a szülők, akik a tünetek felsorolása után csak igazolást kérnek. Persze valójában a rendelésen is többnyire a szülők által elmondottakra támaszkodhatnak, hiszen a tünetek jelentős részét vizsgálattal sem lehet igazolni vagy kizárni.

„Ezek alapján az orvos olyanért vállal jogi felelősséget, amit kizárólag a szülő elmondásából tud, és ezt nem befolyásolja, hogy megvizsgáltam-e a gyermeket vagy sem. Az orvos feladata a gyógyítás, a diagnosztizálás, a betegségek megelőzése, nem pedig egy kizárólagosan az oktatási intézmények által előírt szülők szavát hitelesítő adminisztratív igény teljesítése” – magyarázta az Eduline-nak áprilisban Tordas Dániel.

A rendszer – ahogy azt múlt héten megírtuk – működik, ma már egy budakalászi intézmény sem kér orvosi igazolást a betegség miatt hiányzó gyerekektől, hanem a szülők állítanak ki nyilatkozatot.

Hamarosan több gyermekorvos is követni fogja a budakalászi példát. Az egyik pomázi gyermekorvos például arról tájékoztatta néhány napja a szülőket, hogy december 1-től ő sem állít ki iskolai igazolásokat, ezentúl a szülők igazolhatják a betegség miatt kihagyott tanítási napokat.

Hozzátette: a környékbeli iskoláknak, óvodáknak levelet küldenek majd, amelyben leírják a változtatás okát, sőt azoknak a szülőknek is segítenek, akiknek a gyerekei távolabbi iskolába járnak, nekik is eljuttatják az iskolaigazgatóknak címzett e-mailt.

A posztból az is kiderül: komoly ellenállásra számítanak majd, de hosszabb távon mindenki jól jár majd ezzel. „A fenti változtatás nem érinti a betegellátást, ezentúl is ellátunk mindenkit akár személyesen, akár telefonon, akár online felületeken, akinek valóban orvosi segítségre van szüksége, nem csak az igazolásra” – írják.

Pesterzsébeten is változtatnak. Az egyik gyermekorvos azt írta a Facebookon, sikerült megállapodniuk arról az önkormányzattal és az intézményekkel, hogy a XX. kerületi óvodákban is beérik a szülői nyilatkozattal.

„Azért, hogy minden érintett fél számára tiszta, egyértelmű és elfogadható legyen a helyzet: mi, a kerület házi gyermekorvosai azt vállaltuk, hogy minden betegséget – akkor is, ha a tünetek enyhék és a szülő lényegében nem igényel segítséget, támogatást annak ellátásában – rögzítünk az adminisztrációban, hogy kérdés, bizonytalanság esetén visszakereshetők legyenek az adatok. Ehhez viszont arra van szükség, hogy Önök a betegség elején jelezzék felénk a gyerek panaszait, és azt, hogy otthon maradt a közösségből (…) Minden e-mailre válaszolunk, és ebben tisztázzuk azt is, hogy mik a közösségbe való visszatérés feltételei az épp aktuális járványtani és egyéb körülmények között. Így aztán teljes lelki nyugalommal írhatják alá, hogy velem megbeszélve viszik vissza a gyermeket a közösségbe” – írja.

Hozzáteszi: az iskolákkal azonban nem tudtak hasonló megállapodást kötni, azok ugyanis nem az önkormányzathoz tartoznak. „Hogy ebből a szempontból könnyebb legyen az iskolás gyerekek szüleinek helyzete, érdemes az iskolákban kezdeményezni a szülő által igazolható napok számának növelését, hiszen ezt semmilyen jogszabály nem köti, csak a házirend szabályozza, és a mennyisége leginkább az „így szoktuk” szabályán alapul – tehát módosítható” – teszi hozzá.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.