Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy gyermekem ……..-tól …….-ig betegség miatt hiányzott. A gyermeken a mai napon nem észlelhetőek az alábbi tünetek: láz, torokfájás, orrfolyás, hányás, hasmenés, bőrkiütés, sárgaság, bőrgennyedés, váladékozó szembetegség, gennyes fülfolyás, a gyermek tetű- és rühmentes”
Orvosi igazolás helyett ilyen nyilatkozatot tölthetnek ki és adhatnak be az iskolába, óvodába az egyik budakalászi gyermekorvos praxisába tartozó gyerekek szülei. Tordas Dániel – megelégelve, hogy munkaideje nagy részét nem beteg gyerekek vizsgálatával és kezelésével, hanem igazolások gyártásával tölti – február elején úgy döntött, nem állít ki több igazolást olyan esetekben, amikor orvosi tanácsra nem volt szükség, csak papírra. Ehelyett azt kérte a szülőktől, hogy betegség és iskolai/óvodai hiányzás esetén töltsék le az oldalán közzétett, a gyerek tünetmentességéről szóló szülei nyilatkozatot, írják alá, majd a változtatás okait taglaló orvosi levéllel együtt juttassák el az iskola- vagy óvodavezetőnek.
A gyermekorvos az Eduline-nak azt mondta, a helyi iskolák tudomásul vették a változtatást, „kifejezetten jó a tapasztalat”, csak egy-egy távolabbi iskola van, ahol nem fogadják el a hiányzások igazolására a szülői nyilatkozatot. Tordas Dániel hozzátette: a legtöbb iskolával - ahová a praxisába tartozó gyerekek járnak - jó a kapcsolata, értik az orvosok problémáját. „Országszerte azonban nagyon sok intézményi visszaélésről van tudomásom, sok helyen gyakorlatilag bármilyen hiányzást csak orvosi igazolással vesznek igazoltnak, például utazást, családi eseményeket. Ez óriási megterhelést okoz a praxisoknak, még akkor is, ha nem adjuk ki az igazolást, hiszen ezt is egyeztetni kell hosszasan a szülővel, hogy miért nem orvosi feladat, magyarázkodni kell, hogy miért nem adjuk hazugsághoz a nevünket. Ez is hosszú perceket vesz igénybe” – magyarázta.
Ötvenkét igazolás – egy nap alatt
Az iskolai igazolások ügyét időről időre előhozzák a gyermekorvosok, a papírok megírása ugyanis – emelik ki – napi több óra munkát jelent. Tordas Dániel úgy becsüli, tíz orvos-beteg kapcsolatfelvételből körülbelül hat-nyolc esetben a szülő csak igazolást kér, orvosi segítségre nincs szüksége. „Egy igazolás kiállítása az egyeztetéssel, dokumentációval együtt is 5-10 percet vesz igénybe, azaz ennyi értékes időt von el a tényleges betegellátástól” – mondta az Eduline-nak.
Egy sárvári csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos ennél is részletesebb „statisztikát” készített idén februárban, a Facebookon azt írta, aznap alatt ötvenkét igazolást állítottak ki. Igazolásonként körülbelül öt perccel számolt – telefonon vagy e-mailben egyeztetett a szülővel, rögzítette a gyerek állapotát a rendelői rendszerben, kiállította az igazolást, aláírta, lepecsételte, elküldte –, így arra jutott, hogy a rendelőben 4 óra 20 percet töltöttek igazolások írásával. Azt is hozzátette, hogy egy hét alatt összesen 190 iskolai/óvodai papírt állítottak ki, és körülbelül 16 órát töltöttek ezzel a feladattal.
Egy másik gyermekorvos szintén februárban azt írta ki a Facebookra, hogy mivel egyik asszisztense egy ideig nem tud dolgozni, és eddig sem tudták tartani a tempót a különböző igényekkel, az igazolások kitöltése a „majd ha sorra kerül” kategóriába kerül. A szülőket arra kérte, nyomtassák ki és írják alá a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot, és azt adják be az iskolának. „A mi orvosi igazolásunk úgyis csupán ezt fogja majd hitelesíteni” – tette hozzá.
A szülő sorolja a tüneteket, az orvos igazolást ír
A szülői nyilatkozat valójában csupán annyival kevesebb a százszámra kiállított orvosi igazolásokról, hogy nincs rajta orvosi aláírás és pecsét. Az igazolások egy részét ugyanis olyan gyerekekről kell kiállítaniuk az orvosoknak, akiket az enyhe tünetek – például egy erős menstruációs görcs vagy fejfájás, enyhe nátha – miatt be sem vittek a rendelőbe a szülők, a tünetek felsorolása után személyesen, telefonon vagy e-mailben „csak” igazolást kérnek.
De valójában a rendelésen is többnyire a szülők által elmondottakra támaszkodhatnak az orvosok. „A gyermekkori tünetek/panaszok jelentős részét a személyes orvosi vizsgálat során sem lehet igazolni vagy kizárni. Minden esetben a legfontosabb a szülőtől vett anamnézis, a kórelőzmény, amikor elmondja, hogy volt-e a gyermeknek láza, hasfájása, fejfájása, mennyit köhög stb. Például a fejfájás, a különböző fájdalmak, az otthon mért láz nem mutatható ki orvosi vizsgálattal, ahogy a gyomor-bélrendszeri panaszok, köhögés sem feltétlenül jelentkezik ezen idő alatt. Ezek alapján az orvos olyanért vállal jogi felelősséget, amit kizárólag a szülő elmondásából tud, és ezt nem befolyásolja, hogy megvizsgáltam-e a gyermeket vagy sem. Az orvos feladata a gyógyítás, a diagnosztizálás, a betegségek megelőzése, nem pedig egy kizárólagosan az oktatási intézmények által előírt szülők szavát hitelesítő adminisztratív igény teljesítése” – magyarázta az Eduline-nak Tordas Dániel.
Hány napot igazolhat a szülő?
A hiányzások igazolására egy 2012-es Emmi-rendelet és az iskolák, óvodák saját házirendje szabályozza – előbbi nem egészen egyértelmű, utóbbin viszont könnyen lehetne változtatni, a házirendet ugyanis a tantestület bármikor módosíthatja. Így például eltérhetnek a „háromnapos szabálytól”, amely egyetlen jogszabályban sem szerepel, a legtöbb iskolában azonban még mindig ragaszkodnak hozzá.
Nem véletlen, hogy a Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány éve azt kérte az intézményektől, emeljék meg a szülők által igazolható napok számát, akár tanévenként tizenötre. A legtöbb iskolában ennek ellenére nem változtattak a szabályokon: van, ahol csak három, máshol kétszer három napot igazolhatnak a szülők, de olyan házirendet is találtunk, amely kiköti, hogy a szülő csak akkor igazolhat hiányzást, ha egy héttel korábban jelzi az osztályfőnöknek, hogy valamilyen családi program miatt nem megy iskolába a gyerek.
Néhány iskolában azonban módosítottak az előírásokon. Az első fecske a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium volt, ahol még 2017-ben emelték háromról tizenötre a szülők által igazolható napok számát, de hasonlóan döntöttek a tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskolában, ahol tanévenként tíz napra emelték a keretet. Jó néhány budapesti iskolában is tíz-tizenöt napot igazolhatnak a szülők, így nem feltétlenül kell orvosi igazolásért kilincselniük. Ilyen például az Újpesti Babits Mihály Gimnázium, ahol egy tanévben tizenöt alkalommal igazolhatják a szülők az előre nem látható hiányzásokat (is), vagy az Óbudai Árpád Gimnázium, ahol évente tizenkét tanítási napot lehet szülőként igazolni.
