Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

  • Eduline

Az Eduline Facebook-oldalán szavazók 78 százaléka szerint mindenki jól járna azzal, ha akár tizenöt napot is igazolhatnának a szülők.

„Egy két "könnyebb" betegség több is lehet egy éven belül, mint egyszer három nap. Egy náthás gyereknek sem jó (sem magának a betegnek, sem a társainak, sem a pedagógusoknak) közösségbe menni.  Náthát, influenzát - és még jó pár betegséget tud gyógyítani a szülő (...) Ráadásul elég kevés a gyermekorvos, sok beteg jut egy-egy rendelésre. Így kevesebb beteg lenne a várókban, hamarabb sorra kerülnének, és főleg: az orvosnak több ideje maradna a súlyosan beteg gyerekekre. Na, és a "saját gyerekünk" nem fertőződne felül, amikor az igazolásért kell sorban várni” – fejtette ki véleményét egyik olvasónk.

Szülői igazolások: két iskolában már változtattak a szabályokon

Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ezzel a változtatással nemcsak a felesleges orvosi vizsgálatok számát lehetne csökkenteni, hanem például a néhánynapos nyaralást, a sportversenyt vagy a nyelvvizsgára való felkészülést sem kellene betegség címszó alatt igazolni.

Az oktatási államtitkár már többször közölte: a szülők által igazolható napok száma egyetlen rendeletben sincs rögzítve, ezt tehát minden iskola egyénileg határozza meg. Ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az intézményeket, hogy módosítsák a házirendjüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.