Akár 15 napos hiányzást is igazolhatna a szülő? Új javaslat a gyermekorvosoktól

Az iskolai orvosi igazolásokra vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezi a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete; szerintük az orvosok és a családok életét is megkönnyítené, ha akár 15 nap távollétet is igazolhatna a szülő.

  • Eduline
Túry Gergely

A gyerekek harmadát-felét csupán igazolásért viszik el a házi gyermekorvosokhoz, különösen a novembertől márciusig tartó időszakban. A legtöbb iskolában jelenlegi ugyanis a szülők félévente csak három nap távollétet igazolhatnak gyermeküknek, ennél hosszabb időt csak a szülő írásbeli kérelmére, az iskola előzetes engedélyével vagy orvos által igazoltan hiányozhat egy gyerek - írja a Magyar Idők.

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) szerint azonban a szabályozás életszerűtlen. Póta György elnök példaként felhozta, lehetnek olyan, előre nem látható élethelyzetek (például egy haláleset, egy utazási lehetőség), amelyek miatt a gyermek nem kérhető előre ki az iskolából. Ezeket az alkalmakat ma ugyanúgy a háziorvosok kénytelenek igazolni, mint azokat a gyorsan lezajló, egy-két napig tartó betegségeket, amelyek miatt amúgy a szülő fel sem keresné az orvost, mert saját hatáskörben, például recept nélkül kapható gyógyszerekkel, teával, pihentetéssel meg tudja oldani a problémát.

Ehhez képest a valóban beteg gyerekekkel egy légtérben ülve, sokszor a saját szabadsága terhére vagy a nagyszülőket igénybe véve kénytelen a szülő beülni a háziorvosi váróba, egyetlen igazolásért.

A HGYE szerint egy könnyebb lefolyású, orvosi vizsgálatot nem igénylő megbetegedés esetén meg kellene engedni, hogy a szülő felelősen igazolhassa a gyermek hiányzását. Ezért azt javasolják, hogy a szülők számára álljon rendelkezésre egy általuk igazolható időkeret, ami akár 15 nap is lehet oktatási évenként.

Mint mondta, bár javaslatukat már korábban eljuttatták a szaktárcához, eddig nem kaptak visszajelzést.

Nőgyógyásztól vitt igazolást, 100 óra közmunkára ítélték

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Száz óra közmunkára ítélték azt a 18 éves pálmonostorai diákot, aki egy internetről letöltött, nőgyógyász által készített "igazolást" adott osztályfőnökének - írja a Blikk.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.