Működik a rendszer abban az iskolában, ahol 15 napot is igazolhatnak a szülők

Két éve működik így az intézmény és úgy tűnik, bevált a rendszer.

  • Eduline

Ahogy korábban mi is írtunk róla, a pomázi Sashegyi Sándor általános iskolában és gimánizumban 2017 őszén megváltoztatták az intézmény házirendjét, és bevezették, hogy három nap hiányzás helyett tizenötöt is igazolhat a szülő. Ugyanis erről saját körben dönthetnek.

Ahogy arról februárban beszámoltunk, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is arra kérte az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írták akkor.

A pomázi iskola igazgatója most két tanév alapján összegezte a tapasztalatokat, és arra jutott, hogy jó döntés volt 2017-ben bizalmat szavazni a szülőknek - írja a 444.hu.

„Két egész tanév tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy minden ugyanolyan rendben működik, mint eddig. A szülők nem élnek vissza a lehetőséggel, teljes mértékben partnerek. Ez az új gyakorlat mindenkit tehermentesít: a szülőt, pedagógust valamint a gyermekorvost egyaránt”

- írja Nagy Koppány Lászlóné igazgató. A levelét egy hálás háziorvos osztotta meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.