Három helyett tíz-tizenöt napot igazolhatnak a szülők ebben a két iskolában: nem lett több a hiányzás

Jól működik az új rendszer azokban az iskolákban, ahol a korábbi három nap helyett tíz vagy tizenöt napot igazolhatnak a szülők. Nem lett több a hiányzás.

  • Eduline

Három helyett tizenöt napot igazolhatnak a szülők a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskolában, ahol 2017-ben döntöttek az újításról. Az iskola igazgatója, Nagy Koppány Lászlóné a 24.hu-nak azt mondta, a hiányzások száma ugyanannyi, mint 2017 előtt.

Hozzátette: a szülők visszajelzései is azt igazolják, hogy jól döntött a tantestület, hálásak azért, hogy megváltozott a korábbi merev hozzáállás. Senki nem sokallta a tizenöt napot, sőt az igazgató eredetileg harminc napot javasolt.

A kamu orvosi igazolások száma azonban visszaesett, pedig korábban volt arra példa, hogy a szülő a gyerek számos, régebbi igazolatlan hiányzását orvosi igazolással igazolta – visszamenőleg. Az iskolaigazgató nem érti, más iskolákban miért ragaszkodnak a régi gyakorlathoz.

A lapnak a Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója is nyilatkozott, ott tavaly március óta három helyett félévenként ötöt, vagyis évente tíz napot igazolhat a szülő. Az igazgató szerint nem igazolódtak be azok a kételyek, miszerint visszaélések lesznek, és megnő a hiányzások száma.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete korábban arra kérte az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.

"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"

Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.