"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"

Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.

  • Eduline

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete jelenleg 1300 házi gyermekorvosból áll. Ők látják el a Magyarországon élő mintegy másfélmillió óvodás- és iskoláskorú gyereket - írják az iskoláknak és szülőknek címzett levelében.

Sok szülő és pedagógus a gyerek különböző iskolán kívüli programok (pl. nyaralás, nyelvvizsgafelkészülés) miatti mulasztást is az orvossal szeretné "betegség címen" igazoltatni. Arról nem is beszélve, hogy a felesleges várótermi várakozások, orvosi látogatások és a valóban beteg gyerekek találkozása egyrészt önmagákban is újabb és újabb fertőzések, majd megbetegedések kockázatát jelentik.

Doktorica Kft

Itt az állásfoglalás, nyugodtan kinyomtatható terjeszthető.

A szülők által igazolható hiányzások mértékét jelen jogrend szerint az intézmények házirendje szabályozza - emelik ki. Ezért az egyesület arra kéri az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a jzülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.

Az Európai Unió legtöbb országában ez már egy működő gyakorlat. Így nem csak elérhető lenne, hogy az enyhe lefolyású betegségekkel ne kelljen mindenképp orvosokhoz menni, majd a panaszmentes gyereket csupán az igazolás miatt visszavinni a rendelőbe. Illetve elkerülhető lenne esetleg egy nyelvvizsga, sportversenyen vagy síelés jogellenes orvosi igazolása is.

"Miért ne lenne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni?"

„Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.