"Miért ne lenne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni?"

„Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek. Nagyon nem” – írja Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József.

  • Eduline

„Miért ne lehetne ezen javítani, lazítani. Szerintem a szülő igazolhasson több napot. Nem tudom mennyit, hisz nem tudom, mennyi lehet a még elfogadható egynapos betegség száma. Persze, ezzel vissza lehet élni, mondják a kétkedők. Ahogy most is vissza lehet élni az orvosi igazolással is, mert aki lógni akar, most is lóg, mondom erre én. És persze, ha túl sok az ilyen szülői igazolás, akkor lehetne jelezni egy jól működő gyermekvédelmi rendszernek, hogy ez már nem átlagos. Messzire vezet ez, nagyon messzire. De valahol el kellene kezdeni, mert sosem lesz változás. Pedig ebben is kell” – írja posztjában.

Hozzáteszi: jelenleg három napot igazolhatnak a szülők. „Van, ahol évente, jobb helyeken félévenként. Azaz hat. De az kell a szombati munkanapra, családi hétvégére, tartalékolni kell váratlan programra” – teszi hozzá.

"Látatlanban írt igazolások" - felvették a harcot az igazolásgyár ellen a gyermekorvosok

Nagyobb szabadságot kellene adni a szülőknek hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad - erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.