Nagyobb szabadságot kellene adni a szülőknek hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad - erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.
A csütörtöki lapszámban megjelenő cikk szerint gyakran jelenleg is vizsgálat nélkül, egy telefon után, látatlanban írja meg az igazolást az orvos a gyerekeknek.
A HGYE friss, októberben készült felmérése alapján a házi gyermekorvosok 95 százaléka úgy gondolja, hogy enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas az otthoni kezelésre és a tünetek megszűnésének megállapítására.
Míg évtizedekkel korábban voltak olyan fertőző betegségek, például a szamárköhögés, a diftéria és a tbc, amelyek szükségessé tették, hogy az orvos mindig találkozzon a gyermekkel, ez ma már nem indokolt.
Még mindig írom a sok felesleges igazolást - harcolnak a gyerekorvosok az igazolásgyár ellen
"És még mindig írjuk a sok felesleges igazolást" - írja Facebook-oldalán Korausz Etelka pomázi gyermekorvos, aki úgy tudja, egy pomázi iskola a pedagógusok és a szülők döntése alapján már megváltoztatta a házirendet, ezentúl a szülők tizenöt napot igazolhatnak tanévenként.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
