"Látatlanban írt igazolások" - felvették a harcot az igazolásgyár ellen a gyermekorvosok

Nagyobb szabadságot kellene adni a szülőknek hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad - erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.

  • MTI
Túry Gergely

A csütörtöki lapszámban megjelenő cikk szerint gyakran jelenleg is vizsgálat nélkül, egy telefon után, látatlanban írja meg az igazolást az orvos a gyerekeknek.

A HGYE friss, októberben készült felmérése alapján a házi gyermekorvosok 95 százaléka úgy gondolja, hogy enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas az otthoni kezelésre és a tünetek megszűnésének megállapítására. 

Míg évtizedekkel korábban voltak olyan fertőző betegségek, például a szamárköhögés, a diftéria és a tbc, amelyek szükségessé tették, hogy az orvos mindig találkozzon a gyermekkel, ez ma már nem indokolt.

Még mindig írom a sok felesleges igazolást - harcolnak a gyerekorvosok az igazolásgyár ellen

"És még mindig írjuk a sok felesleges igazolást" - írja Facebook-oldalán Korausz Etelka pomázi gyermekorvos, aki úgy tudja, egy pomázi iskola a pedagógusok és a szülők döntése alapján már megváltoztatta a házirendet, ezentúl a szülők tizenöt napot igazolhatnak tanévenként.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.