Az egyetemek és főiskolák rezsije is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban: az intézmények egy részében most próbálják megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást – egyelőre – sehol nem terveznek.
Néhány nappal az általános és középiskolai tanévkezdés után, szeptember közepén az egyetemeken és a főiskolákon is elindul a 2022/2023-as őszi szemeszter, amely az elszállt energiárak miatt komoly anyagi terhet jelent majd az intézményeknek. Ennek ellenére az Eduline által megkeresett egyetemek zöme hagyományos, személyes oktatást tervez - igaz, akadnak olyan egyetemek is, ahol már most lehet tudni, hogy nem minden órára kell majd bemenniük a hallgatóknak.
A Budapesti Gazdasági Egyetem ilyen, bár ott még a koronavírus-járvány miatt döntöttek úgy, hogy nappali tagozaton az 50 főnél nagyobb létszámú előadásokat nagyrészt online formában tartják majd meg. A kisebb létszámú előadásokon és a gyakorlatokon jelenléti oktatással készülnek, de a levelező tagozaton zömmel online formában fognak oktatni – írták kérdésünkre.
A Budapesti Corvinus Egyetem is azt válaszolta: ha a járvány miatt szükség lenne rá, gyorsan át tudnak állni hibrid vagy online oktatásra, ilyen azonban egyelőre nincs tervben, továbbra is jelenléti oktatással tervezik a teljes tanévet. A veszprémi Pannon Egyetem kancellárja is azt közölte az Eduline-nal, hogy ha a járványhelyzet engedi, jelenléti oktatással kezdik a félévet.
Mennyivel emelkednek a rezsiköltségek?
A Pécsi Tudományegyetem több karán – írta korábban a 24.hu – elterjedt, hogy ott a rezsiköltségek emelkedése miatt hibrid oktatással próbálnak majd spórolni, és csak a gyakorlati órákat tartják majd meg „élőben”, de a rektor azt nyilatkozta, hogy nem készülnek ilyenre, csak akkor állnak át online oktatásra, ha megint súlyos járvány fenyegeti az országot. Az egyetem vezetője szerint ezzel ugyanis nem lehet sokat spórolni, mert a gyakorlati órák miatt mindenképpen fűteni kell az épületeket. Pedig a PTE-n csak ebben az évben 3,6 milliárd forinttal nőhet az áram- és a gázszámla.
Az Eduline által megkérdezett egyetemek közül több helyen egyébként még most próbálják megbecsülni, mekkora plusz költséggel járhat ebben a tanévben a rezsiárak emelkedése. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen még nem látják, mennyivel lesz több kiadásuk a következő félévben, viszont már most az „energiafelhasználás racionalizálásán” dolgoznak.
A Pannon Egyetemen azonban egy ideig nem okoznak majd problémát az elszálló energiaárak. Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja azt írta, 2024-ig élő szerződéseik vannak a gázra és az áramra, így jelenleg fix áron kapják ezeket, a közüzemi díjakat pedig betervezték a költségvetésbe. Ugyanígy reagált a Budapesti Corvinus Egyetem: azt írták, hosszú távú szerződéseik vannak, jelenlegi információk alapján az energiaárakat továbbra is ez alapján fizetik.
| Az ELTE-n sem rendeltek el online oktatást |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem korábban azt közölte, hogy a hírekkel ellentétben ők sem tervezik, hogy online oktatásra állnak át, : a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat az alternatívákat, „amelyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”. Most készítik elő a 2023-as szerződéseket az energiaszolgáltatókkal, az idei év áremelkedése „az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják”. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
