Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetemek és főiskolák rezsije is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban: az intézmények egy részében most próbálják megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást – egyelőre – sehol nem terveznek.
Néhány nappal az általános és középiskolai tanévkezdés után, szeptember közepén az egyetemeken és a főiskolákon is elindul a 2022/2023-as őszi szemeszter, amely az elszállt energiárak miatt komoly anyagi terhet jelent majd az intézményeknek. Ennek ellenére az Eduline által megkeresett egyetemek zöme hagyományos, személyes oktatást tervez - igaz, akadnak olyan egyetemek is, ahol már most lehet tudni, hogy nem minden órára kell majd bemenniük a hallgatóknak.
A Budapesti Gazdasági Egyetem ilyen, bár ott még a koronavírus-járvány miatt döntöttek úgy, hogy nappali tagozaton az 50 főnél nagyobb létszámú előadásokat nagyrészt online formában tartják majd meg. A kisebb létszámú előadásokon és a gyakorlatokon jelenléti oktatással készülnek, de a levelező tagozaton zömmel online formában fognak oktatni – írták kérdésünkre.
A Budapesti Corvinus Egyetem is azt válaszolta: ha a járvány miatt szükség lenne rá, gyorsan át tudnak állni hibrid vagy online oktatásra, ilyen azonban egyelőre nincs tervben, továbbra is jelenléti oktatással tervezik a teljes tanévet. A veszprémi Pannon Egyetem kancellárja is azt közölte az Eduline-nal, hogy ha a járványhelyzet engedi, jelenléti oktatással kezdik a félévet.
Mennyivel emelkednek a rezsiköltségek?
A Pécsi Tudományegyetem több karán – írta korábban a 24.hu – elterjedt, hogy ott a rezsiköltségek emelkedése miatt hibrid oktatással próbálnak majd spórolni, és csak a gyakorlati órákat tartják majd meg „élőben”, de a rektor azt nyilatkozta, hogy nem készülnek ilyenre, csak akkor állnak át online oktatásra, ha megint súlyos járvány fenyegeti az országot. Az egyetem vezetője szerint ezzel ugyanis nem lehet sokat spórolni, mert a gyakorlati órák miatt mindenképpen fűteni kell az épületeket. Pedig a PTE-n csak ebben az évben 3,6 milliárd forinttal nőhet az áram- és a gázszámla.
Az Eduline által megkérdezett egyetemek közül több helyen egyébként még most próbálják megbecsülni, mekkora plusz költséggel járhat ebben a tanévben a rezsiárak emelkedése. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen még nem látják, mennyivel lesz több kiadásuk a következő félévben, viszont már most az „energiafelhasználás racionalizálásán” dolgoznak.
A Pannon Egyetemen azonban egy ideig nem okoznak majd problémát az elszálló energiaárak. Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja azt írta, 2024-ig élő szerződéseik vannak a gázra és az áramra, így jelenleg fix áron kapják ezeket, a közüzemi díjakat pedig betervezték a költségvetésbe. Ugyanígy reagált a Budapesti Corvinus Egyetem: azt írták, hosszú távú szerződéseik vannak, jelenlegi információk alapján az energiaárakat továbbra is ez alapján fizetik.
| Az ELTE-n sem rendeltek el online oktatást |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem korábban azt közölte, hogy a hírekkel ellentétben ők sem tervezik, hogy online oktatásra állnak át, : a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat az alternatívákat, „amelyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”. Most készítik elő a 2023-as szerződéseket az energiaszolgáltatókkal, az idei év áremelkedése „az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják”. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.