Megszólalt az ELTE: nem döntöttek online oktatásról, az elszabaduló rezsiárak az idei oktatást "kevésbé befolyásolják"

Idén "az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják" - így reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem azokra a hírekre, melyek szerint a Természettudományi Karon vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a rezsidrágulás miatt néhány hónapra online oktatásra állnak át.

  • Eduline

„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják” – írja közleményében az egyetem.

A Népszava szombaton írt arról, hogy az ELTE Természettudományi Karán vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a megnövekedett rezsi miatt pár hónapra online oktatásra állnak át. Bár nem ez az ELTE legnagyobb kara, de a kar két épületének fenntartása az egyetem rezsijének felét teszi ki a korszerűtlen fűtés miatt. Az egyetem többször kért állami segítséget a fűtés korszerűsítéséhez, de nem kapott.

Az ELTE hétfői közleményében kiemeli: a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat az alternatívákat, „amelyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”.

Hozzáteszik: a 2023-as költségvetési számok novemberben válhatnak véglegessé, az ELTE idei költségvetése viszont az energia árának emelkedéséhez kapcsolódó többletet nem tartalmaz. Erről folyamatosan egyeztetnek, a jövő évre vonatkozó egyetemi terveket pedig a végleges számok és az energiaszolgáltatókkal megkötött szerződések alapján alakítják ki.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.