IDEA Intézet: a 18-21 évesek inkább a kormányváltásra szavaznának

Az IDEA Intézet kutatása szerint a 18-21 évesek 32 százaléka az ellenzéket támogatja a jövő vasárnapi választásokon.

  • Eduline

Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából 2022 februárjában kérdezte az első választókat, vagyis azokat, akik jövő vasárnapig betöltik a 18. életévüket, négy évvel ezelőtt azonban még nem szavazhattak. Ők a 18, 19, 20 és 21 évesek, illetve részben a 17 és 22 évesek, összesen több mint 400 ezer ember.

A kutatást az interneten, rövid kérdőívekkel végezték el. Az eredményekből kiderül: a megkérdezettek 58 százaléka figyelemmel kíséri az eseményeket, a nemek között azonban nagy eltérés van. Míg az első választó férfiak 77 százaléka, addig a nők csupán 35 százaléka követi a választási kampányt.  A 18-21 évesek 53 százaléka mondta azt, hogy biztosan el fog menni a választásra, 14 százalékuk pedig azt válaszolta, „valószínűleg” elmegy majd szavazni.

A kérdőív a választók preferenciáit is vizsgálta. Kiderült, 17 százalékuk szavazna április 3-án a Fidesz-KDNP-re, 32 százalékuk az ellenzék egyesített listájára. Ugyanakkor az első választók a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, és magas, 34 százalékos az ismeretlen pártpreferenciájúak aránya.

Az első választók felének már korábban is volt stabilnak tekinthető pártpreferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására választott, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni.

"Összességében az első választók inkább kormányváltást szeretnének, és az ellenzéki pártok támogatottsága lényegesen magasabb, mint, ami a közvélemény-kutatásokban, az egész lakosságra mérhető. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek ebben a fiatal közegben a tartalékai, akik még nem teljesen biztosak a részvételükben, és mintha a preferenciájukat titkolók körében is lennének Fidesz-kompatibilis első választók" - fogalmaz kutatási összefoglalójában az IDEA Intézet.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?