Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az IDEA Intézet kutatása szerint a 18-21 évesek 32 százaléka az ellenzéket támogatja a jövő vasárnapi választásokon.
Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából 2022 februárjában kérdezte az első választókat, vagyis azokat, akik jövő vasárnapig betöltik a 18. életévüket, négy évvel ezelőtt azonban még nem szavazhattak. Ők a 18, 19, 20 és 21 évesek, illetve részben a 17 és 22 évesek, összesen több mint 400 ezer ember.
A kutatást az interneten, rövid kérdőívekkel végezték el. Az eredményekből kiderül: a megkérdezettek 58 százaléka figyelemmel kíséri az eseményeket, a nemek között azonban nagy eltérés van. Míg az első választó férfiak 77 százaléka, addig a nők csupán 35 százaléka követi a választási kampányt. A 18-21 évesek 53 százaléka mondta azt, hogy biztosan el fog menni a választásra, 14 százalékuk pedig azt válaszolta, „valószínűleg” elmegy majd szavazni.
A kérdőív a választók preferenciáit is vizsgálta. Kiderült, 17 százalékuk szavazna április 3-án a Fidesz-KDNP-re, 32 százalékuk az ellenzék egyesített listájára. Ugyanakkor az első választók a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, és magas, 34 százalékos az ismeretlen pártpreferenciájúak aránya.
Az első választók felének már korábban is volt stabilnak tekinthető pártpreferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására választott, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni.
"Összességében az első választók inkább kormányváltást szeretnének, és az ellenzéki pártok támogatottsága lényegesen magasabb, mint, ami a közvélemény-kutatásokban, az egész lakosságra mérhető. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek ebben a fiatal közegben a tartalékai, akik még nem teljesen biztosak a részvételükben, és mintha a preferenciájukat titkolók körében is lennének Fidesz-kompatibilis első választók" - fogalmaz kutatási összefoglalójában az IDEA Intézet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.