IDEA Intézet: a 18-21 évesek inkább a kormányváltásra szavaznának

Az IDEA Intézet kutatása szerint a 18-21 évesek 32 százaléka az ellenzéket támogatja a jövő vasárnapi választásokon.

  • Eduline

Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából 2022 februárjában kérdezte az első választókat, vagyis azokat, akik jövő vasárnapig betöltik a 18. életévüket, négy évvel ezelőtt azonban még nem szavazhattak. Ők a 18, 19, 20 és 21 évesek, illetve részben a 17 és 22 évesek, összesen több mint 400 ezer ember.

A kutatást az interneten, rövid kérdőívekkel végezték el. Az eredményekből kiderül: a megkérdezettek 58 százaléka figyelemmel kíséri az eseményeket, a nemek között azonban nagy eltérés van. Míg az első választó férfiak 77 százaléka, addig a nők csupán 35 százaléka követi a választási kampányt.  A 18-21 évesek 53 százaléka mondta azt, hogy biztosan el fog menni a választásra, 14 százalékuk pedig azt válaszolta, „valószínűleg” elmegy majd szavazni.

A kérdőív a választók preferenciáit is vizsgálta. Kiderült, 17 százalékuk szavazna április 3-án a Fidesz-KDNP-re, 32 százalékuk az ellenzék egyesített listájára. Ugyanakkor az első választók a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, és magas, 34 százalékos az ismeretlen pártpreferenciájúak aránya.

Az első választók felének már korábban is volt stabilnak tekinthető pártpreferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására választott, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni.

"Összességében az első választók inkább kormányváltást szeretnének, és az ellenzéki pártok támogatottsága lényegesen magasabb, mint, ami a közvélemény-kutatásokban, az egész lakosságra mérhető. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek ebben a fiatal közegben a tartalékai, akik még nem teljesen biztosak a részvételükben, és mintha a preferenciájukat titkolók körében is lennének Fidesz-kompatibilis első választók" - fogalmaz kutatási összefoglalójában az IDEA Intézet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.