Tényleg nőtt a felsőoktatási szakképzés népszerűsége? Mutatjuk, melyik a legnépszerűbb szak

A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.

  • Bezzeg Hanna

Idén 15177 hallgató adta be jelentkezését felsőoktatási szakképzések valamelyikére – közülük 6759 sikerrel jártak, azaz ennyien iratkozhatnak be szeptembertől - derül ki a Felvi.hu statisztikáiból. A legnépszerűbb ebben a képzési formában a kereskedelem és marketing szak volt, ide 3470-en jelentkeztek, közülük 1593-an pedig el is kezdhetik tanulmányaikat szeptemberben.

Felvi.hu

A fenti számokat a korábbi évek adatai pár ezerrel felülmúlták, 2018-ban 11284 jelentkezés érkezett a felsőoktatási szakképzésekre, egy évvel később 12016 fő jelölte ezt a képzési formát, a tavalyi évben pedig különösen alacsony, 11002 volt a jelentkezők száma.

Kinek érdemes a felsőoktatási szakképzést választani?

Erre a képzési formára egyszerűbb a bejutás a nappali képzéseknél, és elvégzni is rövidebb időt lehet. Az alap- és osztatlan képzésektől eltérően itt 240-nél húzzák a minimumponthatárt - persze a konkrét szakok ponthatárai meghaladhatják ezt az értéket, például a jelentkezők számának függvényében.

Ennek a kétéves képzésnek az a másik nagy előnye, hogy emelt érettségi nélkül is jelentkezhettek rá – amennyiben azonban érettségiztetek emelt szinten, úgy többletpontot szerezhettek vele.

A képzés elvégzéséért diploma nem jár, oklevelet azonban kaphattok. Sőt, egy felsőoktatási szakképzés elvégzése jó ugródeszka lehet az alapképzés előtt, ugyanis, ha azonos képzési területen folytatjátok tanulmányaitokat a FOSZK elvégzése után, azért többletpontot kaphattok a jelentkezéskor.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.