Tényleg nőtt a felsőoktatási szakképzés népszerűsége? Mutatjuk, melyik a legnépszerűbb szak

A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.

  • Bezzeg Hanna

Idén 15177 hallgató adta be jelentkezését felsőoktatási szakképzések valamelyikére – közülük 6759 sikerrel jártak, azaz ennyien iratkozhatnak be szeptembertől - derül ki a Felvi.hu statisztikáiból. A legnépszerűbb ebben a képzési formában a kereskedelem és marketing szak volt, ide 3470-en jelentkeztek, közülük 1593-an pedig el is kezdhetik tanulmányaikat szeptemberben.

Felvi.hu

A fenti számokat a korábbi évek adatai pár ezerrel felülmúlták, 2018-ban 11284 jelentkezés érkezett a felsőoktatási szakképzésekre, egy évvel később 12016 fő jelölte ezt a képzési formát, a tavalyi évben pedig különösen alacsony, 11002 volt a jelentkezők száma.

Kinek érdemes a felsőoktatási szakképzést választani?

Erre a képzési formára egyszerűbb a bejutás a nappali képzéseknél, és elvégzni is rövidebb időt lehet. Az alap- és osztatlan képzésektől eltérően itt 240-nél húzzák a minimumponthatárt - persze a konkrét szakok ponthatárai meghaladhatják ezt az értéket, például a jelentkezők számának függvényében.

Ennek a kétéves képzésnek az a másik nagy előnye, hogy emelt érettségi nélkül is jelentkezhettek rá – amennyiben azonban érettségiztetek emelt szinten, úgy többletpontot szerezhettek vele.

A képzés elvégzéséért diploma nem jár, oklevelet azonban kaphattok. Sőt, egy felsőoktatási szakképzés elvégzése jó ugródeszka lehet az alapképzés előtt, ugyanis, ha azonos képzési területen folytatjátok tanulmányaitokat a FOSZK elvégzése után, azért többletpontot kaphattok a jelentkezéskor.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.