Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.
Idén 15177 hallgató adta be jelentkezését felsőoktatási szakképzések valamelyikére – közülük 6759 sikerrel jártak, azaz ennyien iratkozhatnak be szeptembertől - derül ki a Felvi.hu statisztikáiból. A legnépszerűbb ebben a képzési formában a kereskedelem és marketing szak volt, ide 3470-en jelentkeztek, közülük 1593-an pedig el is kezdhetik tanulmányaikat szeptemberben.

A fenti számokat a korábbi évek adatai pár ezerrel felülmúlták, 2018-ban 11284 jelentkezés érkezett a felsőoktatási szakképzésekre, egy évvel később 12016 fő jelölte ezt a képzési formát, a tavalyi évben pedig különösen alacsony, 11002 volt a jelentkezők száma.
Kinek érdemes a felsőoktatási szakképzést választani?
Erre a képzési formára egyszerűbb a bejutás a nappali képzéseknél, és elvégzni is rövidebb időt lehet. Az alap- és osztatlan képzésektől eltérően itt 240-nél húzzák a minimumponthatárt - persze a konkrét szakok ponthatárai meghaladhatják ezt az értéket, például a jelentkezők számának függvényében.
Ennek a kétéves képzésnek az a másik nagy előnye, hogy emelt érettségi nélkül is jelentkezhettek rá – amennyiben azonban érettségiztetek emelt szinten, úgy többletpontot szerezhettek vele.
A képzés elvégzéséért diploma nem jár, oklevelet azonban kaphattok. Sőt, egy felsőoktatási szakképzés elvégzése jó ugródeszka lehet az alapképzés előtt, ugyanis, ha azonos képzési területen folytatjátok tanulmányaitokat a FOSZK elvégzése után, azért többletpontot kaphattok a jelentkezéskor.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.