Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) is el tudná képzelni a modellváltást Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Az ELTE viszont nem olyan egyszerűen alakítható át - tette hozzá.
Az érettségi miatt majdnem lemaradtunk Stumpf István hétfő reggeli interjújáról, pedig a kormánybiztos érdekes kijelentéseket tett több olyan egyetemről, amely állami kézben maradt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés több egyetem alapítványi átalakulására bólintott rá múlt héten, így 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetelm, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami.„A két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni” – mondta a Magyar Nemzetnek Stumpf István, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású marad, hiszen jórészt közszolgákat képez”. A művészeti egyetemekről (a Zeneakadémiáról és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, a többi már alapítványi formában működik) azt mondta, „azt meglátjuk”, mi lesz ezekkel az intézményekkel.
Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél az a "nehézség", hogy számos szak, például a pedagógusképzés nem piacosítható, ebben az államnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia. Úgy tűnik, ez mégsem jelentett akadályt, múlt héten mind a három nagy vidéki tudományegyetem – a debreceni, a szegedi és a pécsi is – alapítványi fenntartásba került.
„Igen, már a kinevezésemkor azt szorgalmaztam Orbán Viktor kormányfőnél és Palkovics László miniszternél, hogy csak azok jöjjenek, ahol egyértelműen erről dönt a szenátus” – mondta Stumpf István. Valójában több városban robbant ki vita az átalakításról. A legerősebb hallgatói akciókat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanulók szervezték, de Pécsen és Szegeden is voltak tiltakozások.
A Szegedi Tudományegyetem januári szenátusi ülésén többek között Szajbély Mihály volt bölcsészkari dékán is felszólalt, az átalakítást ellenezve azt mondta, a kuratórium – hacsak nem sikerül az alapítvány alapító okiratában kellő garanciákat beépíteni – önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet, "az alapítványi forma azonban valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (illetve a felügyelő bizottság) autonómiáját biztosítja". Mégpedig mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben - magyarázta.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.