A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) is el tudná képzelni a modellváltást Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Az ELTE viszont nem olyan egyszerűen alakítható át - tette hozzá.
Az érettségi miatt majdnem lemaradtunk Stumpf István hétfő reggeli interjújáról, pedig a kormánybiztos érdekes kijelentéseket tett több olyan egyetemről, amely állami kézben maradt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés több egyetem alapítványi átalakulására bólintott rá múlt héten, így 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetelm, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami.„A két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni” – mondta a Magyar Nemzetnek Stumpf István, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású marad, hiszen jórészt közszolgákat képez”. A művészeti egyetemekről (a Zeneakadémiáról és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, a többi már alapítványi formában működik) azt mondta, „azt meglátjuk”, mi lesz ezekkel az intézményekkel.
Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél az a "nehézség", hogy számos szak, például a pedagógusképzés nem piacosítható, ebben az államnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia. Úgy tűnik, ez mégsem jelentett akadályt, múlt héten mind a három nagy vidéki tudományegyetem – a debreceni, a szegedi és a pécsi is – alapítványi fenntartásba került.
„Igen, már a kinevezésemkor azt szorgalmaztam Orbán Viktor kormányfőnél és Palkovics László miniszternél, hogy csak azok jöjjenek, ahol egyértelműen erről dönt a szenátus” – mondta Stumpf István. Valójában több városban robbant ki vita az átalakításról. A legerősebb hallgatói akciókat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanulók szervezték, de Pécsen és Szegeden is voltak tiltakozások.
A Szegedi Tudományegyetem januári szenátusi ülésén többek között Szajbély Mihály volt bölcsészkari dékán is felszólalt, az átalakítást ellenezve azt mondta, a kuratórium – hacsak nem sikerül az alapítvány alapító okiratában kellő garanciákat beépíteni – önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet, "az alapítványi forma azonban valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (illetve a felügyelő bizottság) autonómiáját biztosítja". Mégpedig mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben - magyarázta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
