A hónap végén benyújtják a szabályozást az újabb modellváltó egyetemekről

Hamarosan jönnek a következő lépések az átalakuló egyetemek kapcsán, azonban ha nemzetközi helyezésekről van szó, a modellváltás sem csodaszer – többek között ezek a témák is előkerültek az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának eseményén, ahol Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos is megszólalt.

  • Eduline

Március 30-án benyújtják az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozást – mondta Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos tegnap az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának online szakmai webináriumonán, írja a hvg.hu.

A kormánybiztos szerint a napokban tájékoztatták az egyetemi vezetőket az új jogszabályról, és az intézményeket érintő, az átalakulással járó vagyonjuttatásokról is. Az új rendszerek felépítésével kapcsolatban hozzátette: az alapítványok kuratóriumainak megüresedő felügyelő bizottsági helyeire az egyetemi szenátusoknak lesz joga tagot delegálni.

Hogy áll majd össze a kuratórium?

Ez a kérdés az SZFE esetében nagyon sok port kavart. A többi modellváltó egyetem kapcsán Stumpf István szerint jenleg is zajlik a vita, de úgy látja, hogy április végére, május elejére, amikor megindul az új alapítványok bejegyzése, már tudni fogják a neveket. A kormánybiztos szerint megjelennek majd közöttük az üzleti szféra, a tudományos élet, az egyetemi szféra képviselői, de lesznek bennük politikusok is – idézi a hvg.hu.

A kormánybiztos azt is elmondta, hogy az állam továbbra is jelentős szereplőként lesz jelen a felsőoktatásban, és fontosnak tartja, hogy az állam, az egyetemi szenátusok, és a kuratóriumok együttműködése harmonikus legyen.

Nemzetközi kitekintő magyar szemmel

A beszélgetés központjában alapvetően a rangsorhelyezések álltak, Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a webinárium házigazdája elmondta: a rangsorokon elért helyezéseknél a publikációs teljesítmény dominál, a tudományos kimenetet mérik, de közben olyan fontos terület például, mint az oktatói munka, nem jelenik meg bennük. Ez alapján nem feltétlenül alkalmasak az egyetemek valós teljesítményének az összehasonlítására.

A témában Stumpf István azt mondta, a helyezés javítása a modellváltás minimális célkitűzése, de Magyarország jövője is múlik azon, hogy merre megy a felsőoktatás. A kormánybiztos elismerte ugyanakkor, hogy a modellváltás nem csodaszer, és ettől még sok alapprobléma nem fog megváltozni.

v

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Középiskolai felvételi: hány ponttól esélyes, hogy behívják szóbelizni a hatodikosokat egy budapesti elitgimibe?

2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.

„Az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját” - interjú a MOME megbízott rektorával

Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.