Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„A tökéletes megoldás az lenne, hogy az Egyesült Királyságban tanulni vágyó tehetséges, de szerény anyagi hátterű hallgatók teljes képzését fedezné egy EU-s pénzalap, de már az nagy lépés lenne, ha a részképzés lehetőségét meg tudnánk menteni. Azt szeretnénk elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését” – mondja Nagy Dénes András, a Save EU Students kampány tanácsadója.
A kezdeményezést az Egyesült Királyságban tanuló lengyel egyetemisták Federation of Polish Students Societies in the UK nevű érdekképviseleti szervezete indította el, amelyhez a brit egyetemek magyar hallgatóinak közösségeit összefogó Hungarian Youth Association is csatlakozott – úgy látják ugyanis, hogy a Brexit következményei miatt a jövőben gyakorlatilag kizárólag a diákok anyagi helyzete dönt majd arról, kijuthatnak-e az Egyesült Királyság valamelyik egyetemére vagy sem.
2020 júniusában jelentette be az Egyesült Királyság felsőoktatási minisztere, hogy a 2021/2022-es tanévtől az európai uniós országokból érkező elsőévesek nem vehetik fel a brit diákhitelt, és tandíjkedvezményt sem kapnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eddigi, az alapszakokon évi 9000-9250 fontban maximalizált „home fee” helyett jóval magasabb tandíjat kell kifizetniük (ami a várakozások szerint tanévenként 10 és 26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint között mozog majd), és a korábbi szabályokkal ellentétben a skóciai egyetemeken sem lehet majd ingyen tanulni. Decemberben újabb rossz hírt kaptak az egyetemisták: a brit kormány úgy döntött, 33 év után kiszállnak az Erasmus-programból, ugyanis nem tudtak megegyezni az Európai Unióval a folytatás részleteiről.
A diákszervezetek azt szeretnék elérni, hogy az általuk javasolt új EU-s csereprogrammal legalább annyi hallgató tölthessen egy-két szemesztert az Egyesült Királyságban, mint ahányan eddig az Erasmus-programmal jutottak ki. Az elképzelések szerint a program fedezné a részképzésre kiutazó EU-s hallgatók egészségbiztosítását és vízumát (előbbi 190 ezer, utóbbi 140 ezer forintnak megfelelő összeg), az utazási és a szállásköltségeket, valamint a tandíjat.
Petíciót nyújtanak be
A tervek szerint a #SaveEUStudents szervezői egy petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek: a cél az, hogy az EP többsége egy állásfoglalás útján rábólintson a kezdeményezésre, és továbbutalja azt az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának. A kampány mellé állt az RMDSZ-es EP-képviselő Vincze Loránt, a Brexit-tárgyalások polgári és diákjogi európai parlamenti jelentéstevője - aki javasolta, hogy a szervezők nyújtsanak be egy petíciót -, Nagy Dénes András azt mondja, az eddigi visszajelzések alapján pártcsaládtól függetlenül széleskörű a kampány támogatottsága, arra számítanak, hogy az EP-ben nagy többséggel megy majd át a kezdeményezés.
Más szervezetek is kopogtatnak a britek ajtaján. „Már szeptemberben elindult a lobbitevékenység, a budapesti brit nagykövetséggel együtt írtunk az Egyesült Királyság egyetemeit összefogó szervezetnek, a Universities UK-nek, illetve a British Councilnak arról, milyen negatív következményei lesznek a döntésnek, és hogy szükség lenne ezeket a következményeket enyhíteni” – mondja a négy évfolyamos tehetséggondozó programot működtető, a legnevesebb brit egyetemek felvételijére évente több tucat magyar hallgatót sikeresen felkészítő Milestone Institute oktatási vezetője, Greskovits György, hozzátéve: több fronton dolgoznak azon, hogy ne csak a „globális elit” járhasson ezekre az egyetemekre.
Hány magyar diák tanul a brit egyetemeken?
Az Egyesült Királyságban tanuló magyar hallgatók száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, Ausztria és Németország után a harmadik legnépszerűbb célország a külföldi továbbtanulást tervezők körében. Jelenleg majdnem 2500-an járnak valamelyik brit egyetem alap- vagy mesterképzésére. Ebben a létszámban nincsenek benne azok az egyetemisták, akik magyar egyetemen tanulnak, de az Erasmus+ programmal egy-egy szemesztert az Egyesült Királyság töltenek. Az Erasmusszal jelenleg körülbelül 14 ezren tanulnak kint, 170 ezer EU-s hallgató pedig egy-egy teljes képzést végeznek valamelyik brit felsőoktatási intézményben.
Erasmus-statisztikák: a harmadik legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság
Európai Bizottság
Tizennyolc brit felsőoktatási intézményben – például az Oxfordon, a UCL-en, a St. Andrews-on – magyar diákszervezet is működik. „Ezeknek a szervezeteknek a nagy része megszűnhet a taghiány miatt, ha csak kis számban, a legtehetősebb diákok fognak kijutni az Egyesült Királyságba. Fontos, hogy ne az döntse el a sorsunkat, hogy milyen irányítószám alá születünk. Jelenleg az egyedüli mentőöv a teljes képzést végző magyar diákok számára az egyébként példaértékű Stipendium Peregrinum ösztöndíj. Ha megmentjük a támogatott részképzés lehetőségét, biztosítani tudjuk nagy számban és teljesítményelvűen a magyar diákok kijutását és hazajövetelét” – mondja Nagy Dénes András, aki szerint ha nincs „szervezett magyar diákélet”, akkor jóval nehezebb a hallgatókat elérni olyan információkkal, például fizetett gyakornoki pozíciókkal, álláslehetőségekkel, pályázati és kutatási lehetőségekkel, amelyekkel vissza lehet őket vonzani az országba.
A Brexit következményei és az erasmusos lehetőségek megszűnése persze nemcsak a hallgatók dolgát nehezíti meg. „Több egyetemi professzorral beszéltem, nekik is nagy érvágás, ha az európai jelentkezések száma visszaesik. Eddig a diáklétszám 8-10 százaléka érkezett az EU-ból, nagyon jó hallgatók érkeztek az egyetemekre innen. Az oktatóknak is fáj az esélyegyenlőtlenség, hogy csak a globális elit fog járni ezekre az egyetemekre, ha nem tesznek valamit” – mondja Greskovits György, hozzátéve: a Brexit-bejelentések és a koronavírus-járvány miatt a brit egyetemek lassan reagáltak a hallgatókat érintő változásokra, kérdés, hogy a következő időszakban milyen ösztöndíjrendszert tudnak létrehozni az EU-ból érkezőknek. Nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság kormánya is dolgozik azon, hogyan juttassa ki a brit hallgatókat külföldi egyetemekre: az Alan Turing matematikusról elnevezett projekt a tervek szerint 35 ezer egyetemista külföldi tanulmányait támogatná, 100 millió fontos forrásból.
