„A tökéletes megoldás az lenne, hogy az Egyesült Királyságban tanulni vágyó tehetséges, de szerény anyagi hátterű hallgatók teljes képzését fedezné egy EU-s pénzalap, de már az nagy lépés lenne, ha a részképzés lehetőségét meg tudnánk menteni. Azt szeretnénk elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését” – mondja Nagy Dénes András, a Save EU Students kampány tanácsadója.
A kezdeményezést az Egyesült Királyságban tanuló lengyel egyetemisták Federation of Polish Students Societies in the UK nevű érdekképviseleti szervezete indította el, amelyhez a brit egyetemek magyar hallgatóinak közösségeit összefogó Hungarian Youth Association is csatlakozott – úgy látják ugyanis, hogy a Brexit következményei miatt a jövőben gyakorlatilag kizárólag a diákok anyagi helyzete dönt majd arról, kijuthatnak-e az Egyesült Királyság valamelyik egyetemére vagy sem.
2020 júniusában jelentette be az Egyesült Királyság felsőoktatási minisztere, hogy a 2021/2022-es tanévtől az európai uniós országokból érkező elsőévesek nem vehetik fel a brit diákhitelt, és tandíjkedvezményt sem kapnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eddigi, az alapszakokon évi 9000-9250 fontban maximalizált „home fee” helyett jóval magasabb tandíjat kell kifizetniük (ami a várakozások szerint tanévenként 10 és 26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint között mozog majd), és a korábbi szabályokkal ellentétben a skóciai egyetemeken sem lehet majd ingyen tanulni. Decemberben újabb rossz hírt kaptak az egyetemisták: a brit kormány úgy döntött, 33 év után kiszállnak az Erasmus-programból, ugyanis nem tudtak megegyezni az Európai Unióval a folytatás részleteiről.
A diákszervezetek azt szeretnék elérni, hogy az általuk javasolt új EU-s csereprogrammal legalább annyi hallgató tölthessen egy-két szemesztert az Egyesült Királyságban, mint ahányan eddig az Erasmus-programmal jutottak ki. Az elképzelések szerint a program fedezné a részképzésre kiutazó EU-s hallgatók egészségbiztosítását és vízumát (előbbi 190 ezer, utóbbi 140 ezer forintnak megfelelő összeg), az utazási és a szállásköltségeket, valamint a tandíjat.
Petíciót nyújtanak be
A tervek szerint a #SaveEUStudents szervezői egy petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek: a cél az, hogy az EP többsége egy állásfoglalás útján rábólintson a kezdeményezésre, és továbbutalja azt az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának. A kampány mellé állt az RMDSZ-es EP-képviselő Vincze Loránt, a Brexit-tárgyalások polgári és diákjogi európai parlamenti jelentéstevője - aki javasolta, hogy a szervezők nyújtsanak be egy petíciót -, Nagy Dénes András azt mondja, az eddigi visszajelzések alapján pártcsaládtól függetlenül széleskörű a kampány támogatottsága, arra számítanak, hogy az EP-ben nagy többséggel megy majd át a kezdeményezés.
Más szervezetek is kopogtatnak a britek ajtaján. „Már szeptemberben elindult a lobbitevékenység, a budapesti brit nagykövetséggel együtt írtunk az Egyesült Királyság egyetemeit összefogó szervezetnek, a Universities UK-nek, illetve a British Councilnak arról, milyen negatív következményei lesznek a döntésnek, és hogy szükség lenne ezeket a következményeket enyhíteni” – mondja a négy évfolyamos tehetséggondozó programot működtető, a legnevesebb brit egyetemek felvételijére évente több tucat magyar hallgatót sikeresen felkészítő Milestone Institute oktatási vezetője, Greskovits György, hozzátéve: több fronton dolgoznak azon, hogy ne csak a „globális elit” járhasson ezekre az egyetemekre.
Hány magyar diák tanul a brit egyetemeken?
Az Egyesült Királyságban tanuló magyar hallgatók száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, Ausztria és Németország után a harmadik legnépszerűbb célország a külföldi továbbtanulást tervezők körében. Jelenleg majdnem 2500-an járnak valamelyik brit egyetem alap- vagy mesterképzésére. Ebben a létszámban nincsenek benne azok az egyetemisták, akik magyar egyetemen tanulnak, de az Erasmus+ programmal egy-egy szemesztert az Egyesült Királyság töltenek. Az Erasmusszal jelenleg körülbelül 14 ezren tanulnak kint, 170 ezer EU-s hallgató pedig egy-egy teljes képzést végeznek valamelyik brit felsőoktatási intézményben.
Erasmus-statisztikák: a harmadik legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság
Európai Bizottság
Tizennyolc brit felsőoktatási intézményben – például az Oxfordon, a UCL-en, a St. Andrews-on – magyar diákszervezet is működik. „Ezeknek a szervezeteknek a nagy része megszűnhet a taghiány miatt, ha csak kis számban, a legtehetősebb diákok fognak kijutni az Egyesült Királyságba. Fontos, hogy ne az döntse el a sorsunkat, hogy milyen irányítószám alá születünk. Jelenleg az egyedüli mentőöv a teljes képzést végző magyar diákok számára az egyébként példaértékű Stipendium Peregrinum ösztöndíj. Ha megmentjük a támogatott részképzés lehetőségét, biztosítani tudjuk nagy számban és teljesítményelvűen a magyar diákok kijutását és hazajövetelét” – mondja Nagy Dénes András, aki szerint ha nincs „szervezett magyar diákélet”, akkor jóval nehezebb a hallgatókat elérni olyan információkkal, például fizetett gyakornoki pozíciókkal, álláslehetőségekkel, pályázati és kutatási lehetőségekkel, amelyekkel vissza lehet őket vonzani az országba.
A Brexit következményei és az erasmusos lehetőségek megszűnése persze nemcsak a hallgatók dolgát nehezíti meg. „Több egyetemi professzorral beszéltem, nekik is nagy érvágás, ha az európai jelentkezések száma visszaesik. Eddig a diáklétszám 8-10 százaléka érkezett az EU-ból, nagyon jó hallgatók érkeztek az egyetemekre innen. Az oktatóknak is fáj az esélyegyenlőtlenség, hogy csak a globális elit fog járni ezekre az egyetemekre, ha nem tesznek valamit” – mondja Greskovits György, hozzátéve: a Brexit-bejelentések és a koronavírus-járvány miatt a brit egyetemek lassan reagáltak a hallgatókat érintő változásokra, kérdés, hogy a következő időszakban milyen ösztöndíjrendszert tudnak létrehozni az EU-ból érkezőknek. Nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság kormánya is dolgozik azon, hogyan juttassa ki a brit hallgatókat külföldi egyetemekre: az Alan Turing matematikusról elnevezett projekt a tervek szerint 35 ezer egyetemista külföldi tanulmányait támogatná, 100 millió fontos forrásból.
