A modellváltást ellenző hallgatók szerint hiányzott a tájékoztatás és az érdekképviselet is.
Professzorok és hallgatók is tiltakoznak a Debreceni Egyetem alapítványi formába való kiszervezése ellen, amit jauár 21-én 65 igen és nulla nem szavazattal a szenátus már eldöntött. A fenntartóváltással azonban nem mindenki ért egyet.
Tekintve, hogy hiányzott a tájékoztatás és az érdekképviselet, illetve hogy ennyire rövid idő alatt, esetenként szinte titkolózva intézték ezt el, mind a szenátus, mind a hallgatói önkormányzat részéről szégyen
– írták a 24.hu-nak a SzabaDEgyetem Facebook-oldalt működtető, a Debreceni Egyetem modellváltását ellenző hallgatók. Az oldal szerint a HÖK viszont nem tart attól, hogy az oktatásra bármiféle hatással lenne a modellváltás. Állításuk szerint, ha úgy látták volna, hogy a hallgatói jogokat valós veszély fenyegeti, szélesebb körben tárgyalták volna a kérdést.
Az oktatók között is akadnak ellenzők. A szenátusi szavazás után néhány nappal a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldal mögött álló egyetemi oktatók is közzétettek egy nyílt levelet, amelyben a modellváltás módja ellen tiltakoznak. Az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus január közepén tartott rendkívüli ülését: egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel. Mint írták: az egyetem átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése.
Ahogy azt korábban már megírtuk, az utóbbi hetekben a Debreceni Egyetem mellett Szegeden, Pécsen és a Semmelweis Egyetemen is szavaztak a modellváltásról. Mindhárom intézményben a fenntartóváltás mellett döntöttek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
