Az SZTE is elismerte, zajlanak tárgyalások a fenntartóváltásról

A Szegedi Tudományegyetem a következő, 2021-2024. közötti időszakra vonatkozó - most készülő - Intézményfejlesztési Terve keretében vizsgálja az intézmény lehetséges, legoptimálisabb működési modelljeit.

  • Eduline

A Dékáni Kollégium egyhangúan támogatja a tárgyalások megkezdését a lehetséges új működési modell kialakításáról, jelenleg a belső egyeztetések és a kérdéskör vizsgálata zajlik - áll az egyetem oldalán.

A közlemény azután jelent meg, hogy a hvg.hu megírta, információik szerint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Debreceni Egyetem (DE) is fenntartóváltásra készülhet. Azóta a Debreceni Egyetem is reagált az átszervezési hírekre. Azt írták: jelenleg az új működési felállás vizsgálata zajlik, amelyet egyébként a 14 kar vezetői és a hallgatók képviselőinek javaslatára kezdtek meg. Mindeközben a Szabad Pécs birtokába került belső levél szerint a PTE vezetése és a dékáni kar tájékozódó megbeszélést folytatott Bódis József államtitkárral arról, hogy a pécsi egyetem is bekapcsolódik a modellváltási folyamatba. 

De az eddigi intézményeken túl újabb egyetem is csatlakozhat az átalakulók listájába. A Népszava információi szerint Merkely Béla rektor a rektori értekezletet és a szakszervezeteket is tájékoztatta csütörtökön arról, hogy a Semmelweis Egyetem 2022. januárjától már alapítványi formában működhet, a váltás konkrét tervei pedig nyárig elkészülnek.

A hvg.hu az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is felkereste, hogy megtudja, miért tartják fontosnak a fenntartóváltásokat. Az ITM azt válaszolta, a kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként kezeli az egyetemeket, amelyek "rugalmasabb keretek között, versenyképesebben működhetnek alapítványi fenntartásban, gyorsabban reagálnak a térség gazdasági igényeire, így a diákok a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülnek".

Hol voltak korábban fenntartóváltások?

Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, majd több egyetem 2020 nyarán került az államtól alapítványi fenntartóhoz. Tavaly szeptemberben történt a Színház- és Filmművészeti Egyetem váltása is, melynek során többek között az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, és a vezetésre felállított alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.