Nehezen indult a 2020/2021-es tanév az egyetemeken és főiskolákon: a koronavírus-járvány miatt több intézményben hibrid formában, vagyis a személyes és az online oktatást ötvözve kezdődött el az őszi szemeszter, míg máshol még a szemináriumok megtartását is túl kockázatosnak tartották, ezért már szeptemberben úgy döntöttek, minden tanórát az internetre költöztetnek. Ahol engedélyezték a hagyományos oktatást, ott is szigorú szabályokat hoztak, a gólyabálokat és az őszi egyetemi fesztiválokat is lefújták.  

Nem a járvány az egyetlen probléma, amellyel a felsőoktatási intézmények szembesültek ebben az évben: negatív rekordot döntött ugyanis a felvételizők és a felvett hallgatók száma is. Az egy évvel korábbinál 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mindössze 91 458- an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Nem véletlen, hogy a megszokott szabályokkal ellentétben a nyár végi pótfelvételin nemcsak önköltséges, hanem állami ösztöndíjas helyekre is lehetett pályázni – valamivel több, mint 2200-an ekkor szereztek támogatott helyet.  

Míg a bölcsészettudományi, a jogi és a társadalomtudományi területen valamivel még nőtt is az elsőévesek száma, számos képzési területen drasztikus a visszaesés. A gazdasági szakokon 3 ezerrel, a pedagógusképzéseken pedig 2200-zal kevesebb elsőéves kezdte meg tanulmányait idén szeptemberben, mint egy éve. Az óvodapedagógus alapszakra például a 2019-es 1982 hallgatóval szemben mindössze 1272-en, a tanító szakra 1115 helyett 822-en iratkozhattak be a tanév elején. A műszaki területen is csökkent az elsőévesek száma, a tavalyi 11 590 helyett csak 7741-en jutottak be valamelyik kiválasztott szakra. S ez azt is jelenti, hogy a jelentkezők közül a gyengébbeket is fel kellett venni, hiszen míg a felvettek négyezerrel, a jelentkezők hétezerrel voltak kevesebben, mint tavaly. Számos szakmai szervezet, többek között az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség is megkongatta a vészharangot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyengébb hallgatók miatt a lemorzsolódók száma növekszik majd, s még a jelenleginél is kevesebben szereznek majd diplomát a képzések végén.  

A csökkenés egyik oka a felvételi feltételeinek szigorítása: 2020-tól ugyanis csak az kerülhet be a felsőoktatásba, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz. Az eredeti tervek szerint a jelentkezőknek emellett egy B2-es típusú nyelvvizsgát is kellett volna szerezniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen a felvételin, ezt az előírást azonban hosszas hezitálás után tavaly novemberben, vagyis alig egy hónappal a felvételi szezon kezdete előtt törölték. Nem véletlenül: szakemberek többször figyelmeztették a kormányt arra, hogy a szigorítás miatt akár 30-40 százalékkal is visszaeshet az elsőévesek száma, ez pedig számos felsőoktatási intézményt nehéz helyzetbe sodorna.  

Márpedig az intézményhálózatnak így is számos változáshoz kell alkalmazkodnia – több intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem mintájára idén nyáron alapítványi fenntartásba került, míg máshol integrációs folyamatok indultak el. Augusztusban az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem alakult át alapítványi intézménnyé. A váltást az innovációs tárca azzal indokolta, hogy az állami kötöttségektől megszabadulva gyorsabban tudnak majd reagálni a gazdasági igényekre, több saját bevételük lehet, miközben a hallgatók ugyanúgy tanulhatnak majd ösztöndíjas formában, mint eddig. Az alapítványi kuratórium tagjainak listája a nyolcadikként, szeptember 1-jén alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetemen komoly vitát váltott ki, az új vezetés és a hallgatók között állóháború alakult ki. A kuratórium teljhatalmat szeretne, szinte minden jogkört elvont az egyetem szenátusától, s október végén az oktatást is felfüggesztették.  

Néhány év nyugalom után több városban ismét le kell cserélni az egyetemi névtáblákat. Augusztusban a gödöllői Szent István Egyetembe olvadt a teljes Kaposvári Egyetem, a Pannon Egyetem Georgikon Kara és az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi campusa (utóbbi 2003 előtt is a Szent István Egyetem részeként, majd tizenhárom évig önálló intézményként működött, 2016-ban pedig az egri főiskolával olvadt össze). Az elsősorban agrárképzéseket kínáló nagy egyetem létrehozásának gondolata nem új, az utóbbi években időről időre felbukkant, idén azonban úgy tűnik, meg is valósul, 2021-től ráadásul az így kibővült intézmény is alapítványi fenntartásba kerül. Az persze furcsa, hogy agrárkarok azért maradnak máshol is, például az agrárminiszter, Nagy István szűkebb hazájában, Mosonmagyaróváron, az ottani kar a győri Széchenyi István Egyetemnél maradt. A gödöllői mezőgazdák ugyanakkor a kaposvári campusszal művészeti kart is kaptak a nyakukba, ami némileg profilidegennek tűnik számukra.  

Máshol is vannak változások: a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetemhez került, a kecskeméti Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara augusztus óta a Károli Gáspár Református Egyetem része, míg a Szent István Egyetemtől korábban a gyulai és békéscsabai campust átvevő, egyházi fenntartású Gál Ferenc Főiskola – hatodikként a nem állami felsőoktatási intézmények közül – alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott. Ősszel az is kiderült, hogy a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása uniós jogot sért, ezért azt meg kell semmisíteni, ám az egyelőre kérdés, hogy milyen oktatási programokat hoz majd vissza Budapestre a Közép-európai Egyetem, amely Bécsben kezdte meg a tanévet.  

A felsőoktatást több mint egy éve irányító Innovációs és Technológiai Minisztériumnál a képzési kínálat újragondolása is jó ideje terítéken van, ahogy a nyelvoktatás kérdése is újra és újra előkerül, a hallgatók egy részének ugyanis még mindig meggyűlik a baja a nyelvtanulással. A kormány 2014-ben „diplomamentő” programot indított azoknak, akik azért nem kapták meg a diplomájukat, mert nem szerezték meg a hozzá szükséges nyelvvizsgát, tavaly szeptemberben pedig átmenetileg bekerült a Diákhitel Központ „kínálatába” a 100–500 ezer forintos, nyelvtanulásra fordítható tanulmányi kölcsön. 2020 tavaszán ennél komolyabb döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány negatív gazdasági és munkaerőpiaci hatásaira hivatkozva úgy határozott, hogy akik 2020. augusztus 31-éig záróvizsgát tesznek, nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat. Mivel a könnyítés azokra is vonatkozott, akik több éve fejezték be tanulmányaikat, szeptember elejéig több mint 110 ezer „új” diplomát állítottak ki az egyetemek és főiskolák. Az intézkedés persze a problémát nem oldotta meg, sőt valójában az, hogy meg tudják-e szerezni a diplomához és az elhelyezkedéshez szükséges nyelvvizsgát a hallgatók, nem a felsőoktatásban, hanem már a közoktatásban dől el – szakemberek évek óta arra figyelmeztetnek, ráférne az átgondolt reform az általános és a középiskolai nyelvoktatásra is. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2021 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.