Személyes oktatás nem lesz, de kik maradhatnak a kollégiumban?

A hirtelen jött döntés alapján az egyetemistáknak újra ki kell költözniük a kollégiumokból. Mit lehet tudni a szabályokról, kik maradhatnak a szobáikban? Az egyetemeket kérdeztük a döntésekről.

  • Eduline

Mától online oktatás van az egyetemeken és középiskolákban, a kollégiumokat pedig el kell hagyniuk a hallgatóknak. Sok kérdés azonban még mindig tisztázatlan a kiköltözéssel kapcsolatban: nem lehet tudni, hogy mi lesz a külföldi hallgatókkal és központilag lesz-e lehetőség például méltányossági kérelemre.

A Corvinus megkeresésünkre azt írta, hogy ebben az félévben nem fogadtak külföldi hallgatókat a kollégiumok, mert az ő esetükben alapból nem lett volna biztosított, hogy egy nap alatt magyarországi lakcímre tudjanak költözni. A határon túli magyar hallgatóknak pedig írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy szükség esetén egy nap alatt magyarországi lakcímre tudnak kiköltözni a kollégiumokból. A méltányossági kérelemről az egyetemen azt mondták, hogy: „a miniszterelnöki bejelentés egyértelmű volt: a felsőoktatási kollégiumokat be kell zárni. Ha a megjelenő kormányrendelet mégis lehetővé teszi, természetesen meg fogjuk vizsgálni a méltányossági alapon történő elhelyezés/támogatás lehetőségét”.

A BGE a kollégiumokkal kapcsolatban azt írta, hogy várhatóan a hét második felében teszik közzé az épületek látogatására és a vizsgaidőszakra vonatkozó részletszabályokat. A Miskolci Egyetem Facebook-oldalán tette közzé a rektori utasítást, melyben kitérnek a kollégiumokra is. Itt az olvasható, hogy a hallgatóknak 2020. november 14-én 16.00 óráig kell kiköltözniük.

A kiköltözés alól, indokolt esetben adható felmentés, a rektorhoz 2020. november 12-én 20 óráig elektronikus úton kérelem alapján.

- írják a közleményben. Kizárólag a határon túli és külföldi hallgatók, a hatósági házi karant-énén kötelezettséget teljesítők, valamint rektori méltányossággal rendelkezők maradhatnak a kollégiumokban.

A BME oldalán egyelőre annyit írtak, hogy hamarosan hírt adnak az összes módosításról, de az egyetem rektora az átállás előkészítése, valamint a kollégiumi kiköltözések zavartalan biztosítása miatt szerdára és péntekre rendkívüli oktatási szünetet rendelt el.

A Szegedi Tudományegyetem honlapján azt írják, hogy minden hallgató, aki magyar állampolgár 2020. november 15. napjáig köteles az egyetemi kollégiumi épületből kiköltözni. Amennyiben nem tudjátok a fenti határidőre a lakhatását – kollégiumi elhelyezés hiányában – megoldani, akkor kérelmet adhattok be a kollégium vezetőjének a további elhelyezés miatt. A nem magyar állampolgároknak a kollégiumi elhelyezés továbbra is biztosítva lesz – írják közleményükben.

Az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Facebook-oldalán azt az információt tették közzé, hogy a szerdán Neptunban is tájékoztatják a hallgatókat. Egyet megígértek: igyekeznek méltányos megoldást találni, de egy kis időt kérnek a részletekig – írják a posztban.

Az biztos, hogy az egyetemeknek kell néhány nap, hogy kidolgozzák a szabályokat. A középiskolai kollégiumokkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán tegnap azt mondta, hogy a köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradhatnak. A 9. vagy magasabb évfolyamon tanulóknak azonban nem azonnal, de szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Van viszont mód méltányosságra.

Hova mentek, ha ismét "kilakoltatnak" benneteket a koliból?

Sokan már a félév elején arra készültek, mikor zárják be újra a kollégiumokat, míg mások bíztak benne, hogy most talán maradhatnak a szobáikban. A tegnapi bejelentés után viszont úgy néz ki, ez nem lesz döntés kérdése. Ismét minden kolisnak cuccolnia kell. De mégis hova? Ti már tudjátok, hol fejezitek be a féléveteket?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.